A nyári szabadság kötelező – akkor is, ha nem utazol!

A nyári szabadság kötelező – akkor is, ha nem utazol!

Nem utazol idén nyáron a tengerpartra? Én sem. De a nyári szabadság ettől még kötelező. Ha eddig nem vetted ki, akkor tedd meg, ahogy csak lehetséges! Elmondom, miért.

Ismersz olyan embert, aki rendszeresen nem vesz ki elég szabadságot? Akinek még decemberben is ott figyel a nyilvántartásban jó pár napja? Aki végig dolgozza a nyarat, esetleg még büszke is rá? És olyat, akinek annyit jelent a nyári szabadság, hogy elutazik – előtte egy nappal és a hazaérkezés utáni napon viszont már ott ül az íróasztalánál? Na, ő az, akit légy szíves, ne kövess!

Nyári szabadság 01
A szabadság nem csak utazásra való (bár arra is szükség van)

Utazni muszáj

A nyári szabadság a legtöbbünknek az utazást jelenti. Ez teljesen rendben van, én is nagy híve vagyok annak, hogy fizikailag is eltávolodjunk a megszokottól. Igazán pihenni tényleg akkor lehet, ha nem a megszokott kupit látjuk magunk körül, és nem ugyanannak a városnak az utcáit koptatjuk évekig. Kell legalább néhány nap távollét, amikor valami teljesen újat fedezünk fel, olyan dolgokat látunk, eszünk, csinálunk, amit addig nem.

De mi van, ha ez valamiért nem megy? Akkor nem is kell a nyári szabadság?

Én azt mondom, hogy nem csak hogy kell, hanem egyenesen kötelező! Lássuk be, a mi generációnk arra van beállítva, hogy csak úgy feltenni a lábunkat, és pihenni, bele a nagyvilágba, cél nélkül, értelem nélkül – na az lustaság, időpocsékolás, kár erre pazarolni a drága szabadságot. Szabadságot az átlag magyar dolgozó akkor vesz ki, ha nyári szabadság címen elutazik, vagy ha ügyet intéz, esetleg költözik.

Az valahogy nincs benne a köztudatban, hogy ha a munkaerőm az, amit egy cégnek projekt-alapon vagy havi fizetésért eladok, akkor azt bizony időnként meg kell újítani. Különben egyszer csak itt a kiégés, vagy enyhébb esetben a finom, tudat alatti szabotázsok (extrahosszú cigiszünet, dolgozgatok-fizetgetnek hozzáállás, végeérhetetlen munkahelyi traccsparti, utálom a hétfőt – végre itt a hétvége mémek heti rendszerességű posztolása). Ahogy az sincs benne, hogy a nyári szabadság iránti igény nem ér véget azonnal, ahogy kilépsz a suliból. Évente többször meg kell szakítani a munkát legalább egy hétre, hogy kiszellőztesd az agyadat.

Nyári szabadság 02
A saját városodban is lehetsz turista

Nyári szabadság otthon is

Nem a levegőbe beszélek, hosszú évekig volt a rutinom része, hogy augusztus első három hetében egyszerűen nem dolgoztam. Oké, szabadúszóként ezt könnyebb kivitelezni, hiszen nem kell kéredzkedni, egyeztetni, vacakolni. De az tény, hogy augusztus 20, után mindig egészen más lelki és fizikai állapotban tértem mindig vissza a munkába. Az utóbbi években kicsit felborult ez a rutin, most általában a suli előtti két hét szabad, nyáron pedig általában is visszafogom egy kicsit a munkát, hosszabb hétvégéket és rövidebb munkanapokat tartok. Ez sem rossz, de a három hét egyben (plusz legalább egy hét utazás), az az igazi.

És hogy mit csinálok ezeken a napokon? Röviden: ami jólesik. Strandra megyek, filmet nézek (moziban vagy otthon), kiállításra megyek, turistáskodom a saját városomban, olvasok. A házimunka nem prioritás, de a terápiás selejtezés az befigyel időnként. Elmegyek végre kozmetikushoz, masszázsra, vagy csak ülök egy kávézóban és bambulok ki a fejemből.

Nyári szabadság 03
Egy kávézó teraszán bambulni egy jegeskávé fölött is ér!

És ha már nincs szabadságod?

Abba most ne menjünk bele, mennyire nonszensznek érzem, hogy sokaknak elfogyott a szabadsága, mert a pihenésre (tudod: pihenés, munkaerő újratermelése, kikapcsolódás, ilyenek) szánt napokból kellett megoldaniuk a saját gyerekeik otthoni felügyeletét a lezárás alatt. Maradjunk annyiban, hogy nonszensz, és ezt nagyon máshogy kellett volna – és nem úgy, hogy visszazsuppoljuk a gyereket a suliba, szülőt a munkahelyre, mer’ rendnek kő lenni.

De ha nincs több nyári szabadság, akkor legalább a hétvége legyen full pihenés. És minden nap legalább egy óra. Ahogy fentebb is írtam, kávézóban üléssel, kiállítással, egy-egy mozival, sétával, sporttal, bármivel, amitől jól érzed magad. Mert ennyi self-care egyszerűen jár, még azon az áron is, hogy szendvics lesz a vacsora, vagy egy estére bevállalja valaki a gyerekfelügyeletet.

És ha megvan, hogy mit csinálsz az ilyen szabad órákban, már csak egyet kell tudatosítani: azt, hogy ez nem csak a nyári szabadság idejére korlátozódik. Egyszer-egyszer nemet kell mondani a rohanásra, és mondjuk hetente kétszer beiktatni egy ilyen „szabadságra megyek a rutinból” órát. Egyszerűen az életminőségünk kedvéért. Ha mindezt önzésnek érzed, jusson eszedbe: ha jól vagy, az a körülötted élőknek is öröm. Szóval magadért teszed, de a többieknek is segítesz vele.

Köszönöm, ha megosztod a linket, a cikket viszont légy szíves, ne másold. Gyere beszélgetni a Zöldsaláta Facebook-oldalára vagy az Instagramra!

Ésszel, szívvel, lélekkel: Judit

2 Comments

  1. Pingback: Staycation: az otthon-nyaralás is lehet extrán pihentető! - Zöldsaláta

  2. Pingback: Nyár után, ősz előtt: így készülök idén az évszakváltásra - Zöldsaláta

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .