Sváb család szülötteként németül mondta ki az első szavait, egyszerre ír magyarul és angolul. Méghozzá ugyanolyan természetességgel a Svájcba való kiköltözés nehézségeiről, vagy éppen egy fikciós történetről, amely 1924 és 2051 között ingázva repteti el az olvasóját Picasso alkotóműhelyébe. Koch Beatrix írónővel arról (is) beszélgettem, hogy született a Picasso legenda 2050 című regénye.
– Eredetileg nem írónak készültél, építészmérnök vagy. Hogyan fordultál mégis az írás felé?
– Ha írni nem is írtam mindig, olvasni nagyon szerettem. Sváb családban születtem, így németül tanultam meg beszélni, és csak az óvodában alkalmazkodtam a magyar közeghez, ekkortól használom a magyart anyanyelvemként. Ám már kicsi koromtól vastag könyveket olvastam ki. Egy tanárnőm meg is üzente a szüleimnek, hogy ne adjanak a kezembe olyat, ami szerinte nem egy harmadikosnak való. A Háború és béke volt az illető könyv, de szerencsére a szüleim nem korlátozták az érdeklődésemet.
A gimis évek alatt másokhoz hasonlóan én is a versek felé fordultam, de aztán műszaki irányban tanultam tovább. Építészmérnökként dolgoztam, közben megszülettek a gyerekeim, külföldi konferenciákra jártam, előadásokat tartottam. Az írás ekkoriban érthető okokból nem fért bele az életembe. Egészen nagyjából 10 évvel ezelőttig, amikor egyszer csak „jött” egy történet, ami akár az én sváb családom története is lehetett volna. Ezután sorra érkeztek az elkezdett sztorik, és a dilemma, hogy magyarul vagy angolul írjak – hiszen ekkor már Svájcban éltünk. Az áttörés akkor következett be, amikor a Péterfy Akadémia hallgatója lettem.
A Picasso legenda 2050 előzményei: feloldani a kimondhatatlant
– Péterfy-Novák Évával talán az is összeköt, hogy traumákról, átélt szenvedésekről is írtok.
– Igen, Éva Trauma/írás kurzusát is elvégeztem – több mint húsz év kellett hozzá, hogy kiírjam magamból a kimondhatatlant, egy olyan helyzetet, amikor nem voltam benne biztos, hogy van még lehetőségem. A novella Sopianae címmel jelent meg az Abortusztörténetek című kötetben. Bár nem egy tényleges abortuszról szól, hanem a párkapcsolati erőszak és egy vélelmezett terhesség miatti kilátástalan lelkiállapotról, azt szerettem volna érzékeltetni, hogy ez a téma mennyire nem fekete-fehér. Hogy van olyan helyzet, amikor ténylegesen életek forognak kockán, amikor akár a nem kívánt terhesség gondolata is olyan mélyre sodorhatja az embert, ahonnan nehéz feljebb jutni.
– De a külföldre költözés nehézségeiről, történetéről is megjelent egy könyved.
– A Végállomás, Svájc című könyvem, amely angol nyelven is megjelent, egyrészt a mi kiköltözésünk története. 2013-tól élünk itt, és ahogy olyan sok magyar család, nálunk is azzal kezdődött minden, hogy elkezdtük kilátástalannak érezni az életünket otthon. Ez a helyzet folyamatos konfliktusokhoz vezetett a férjemmel, akiben sok volt a bizonytalanság azt illetően, feladjunk-e otthon mindent. Eközben én már állásokra pályáztam német nyelvterületen, de ez a folyamat majdnem a válásunkhoz vezetett. Aztán a férjem is megértette, milyen súlyos a helyzet, és onnantól teljes mellszélességgel támogatott – ahogy most is teszi az írói karrieremben. A kiköltözésünk a házasságunkat is megmentette. Emellett viszont a könyv számos olyan praktikus tudnivalót is tartalmaz, ami hasznos lehet, ha valaki szintén a külföldre költözést fontolgatja. Az angol nyelvű kiadás abból a szempontból érdekes, hogy a Svájcba költöző magyaroknak egészen más kérdéseik, problémáik, nehézségeik vannak, mint az angol nyelvterületről érkezőknek, akik általában multinacionális cégek alkalmazottjaiként élnek itt néhány évet.
A Picasso legenda 2050 idősíkjai
– És hogyan lett ebből történelmi, science fiction thriller, a Picasso legenda 2050?
– Ezt is Péterfy Gergely kurzusának köszönhetem, ahol az egyik feladat egy történelmi krimi megírása volt. Bajban voltam, mert a krimitől eléggé idegenkedtem, de a történelmi része nagyon vonzott. Az elkészült novellát elküldtem Gergelynek, aki nagyon pozitívan reagált rá, és ekkor éreztem meg, hogy ebben a történetben még nagyon sok van.
– Már csak azért is, mert egyszerre több idősíkon játszódik.
– Egyfelől 2050-ben, amikor egy milliárdos tech-guru, Borisz Lansky úgy dönt, hogy egy egyedülálló Picasso-hagyatékot szerez magának, méghozzá úgy, hogy visszamegy a múltba. 2024-ben találkozik is Picassóval és üzletet köt vele: a képekért cserébe ellátja a jövőből jött információkkal. Arra azonban nem számít, hogy művészettörténész ex-barátnője, Marilyn szerelmi kapcsolatba lép a festővel, sőt, teherbe esik tőle. A jövőbe visszatérve viszont a nő elveszíti az emlékeit, és barátnői segítségével igyekszik fényt deríteni arra, mi is történhetett.
– Amikor a szerelmi kapcsolatot említetted, az jutott eszembe, hogy Picassóról közismert, mennyire nárcisztikus módon bánt életének asszonyaival. Szépen hangzik egy nagy művész múzsájának lenni, ám valószínűleg ez csak a felszín.
– Marilyn a könyvben csak a klasszikus „beetetési” szakasszal találkozik Picasso mellett, aki elhalmozza a szerelmével. Az azonban mindenképp megjelenik a könyvben, ahogy a festő kezd követelőzővé válni, amikor vissza akar térni a jövőbe Marilynnel. De Marilyn nyomozása is rendkívül izgalmas, hiszen fényt kell derítenie egy több idősíkban játszódó eseménysorra, amelyről talán maga sem gondolja, hogy lehetséges. Eközben pedig Borisz a világot igyekszik becsapni a számára „félretett” és biztonságba helyezett hagyatékkal.
Tények és fikció kaleidoszkópja
– Nem lehetett könnyű összeilleszteni a fikciót és a történelmi tényeket.
– Ahogy írtam, úgy jöttem rá, mennyi mindent szeretnék megtudni az időutazásról, a relativitás-elméletről, az 1920-as évekről, az elképzelt jövőről, a mediterrán francia kisvárosokról. Rengeteg könyvet olvastam, témába vágó filmeket néztem, beszéltem csillagásszal, konzultáltam sci-fi rajongókkal, biológussal… És persze ebben a műben is megjelenik a traumatikus emlékek feldolgozása.
– A Picasso legenda 2050-ből is tervezel angol nyelvű kiadást?
Van egy remek angol anyanyelvű szerkesztőm, Candice, aki maga keresett meg azzal, hogy segít az angol nyelvű novelláim szerkesztésében. Azóta is fantasztikus az együttműködésünk, ő csiszolja tökéletesre az angol szövegeimet, annyira, hogy néhány angol nyelvű irodalmi pályázatra is beneveztem már a segítségével. Egyszóval lehetséges, bár mindez még a jövő zenéje.
Beatrix könyvéről itt tudhatsz meg többet.
Köszönöm, ha megosztod a linket, a cikket viszont légy szíves, ne másold. Gyere beszélgetni a Zöldsaláta Facebook-oldalára vagy az Instagramra!
Ésszel, szívvel, lélekkel: Judit
Olvasd el ezt is!
Egyedül önmagammal és Istennel: a hit és az önismeret útjai
Mesterséges intelligencia: félsz tőle, vagy inkább megismered?