Próbáld nyugodtan! (Avagy Yoda mester tévedett)

Próbáld nyugodtan! (Avagy Yoda mester tévedett)

„Tedd vagy ne tedd, de ne próbáld” – mondta egyszer Yoda mester, és a bölcsesség klasszikussá vált. De vajon igaza volt?

Szerintem nem. A „tedd vagy ne tedd, de ne próbáld” több kezdeményezést képes csírájában elfojtani, mint amennyit inspirál. Fura ellentmondás, hogy miközben Yoda örökbecsűje nem tud kikopni a köztudatból, addig a gyerekek „akarom”-jára még mindig az a válasz az udvariatlanságtól rettegő szülőktől, hogy „tanuld meg fiam, nem ’akarom’, hanem ’szeretném’. Holott pont fordítva kellene.

Tedd vagy ne tedd, de ne próbáld!
Bocs Yoda mester, de szerintem tévedsz!

Akarod vagy csak szépen, udvariasan szeretnéd?

Kezdjük azzal a bizonyos „akarom”-mal. Mielőtt jó Jedi módjára határozott cselekvésre buzdítanánk bárkit, nem kellene előbb szabadjára engedni az akarást? Merthogy a leggyávább, lábujjhegyes próbálkozás is azzal kezdődik, hogy „ezt akarom”. Nem szeretném, majd egyszer, ha végre elhiszem, hogy nem csak másnak lehet jó, hanem nekem is, hanem akarom, és kész.

Ne próbáld, csináld egyből jól?

Most, hogy ezt kiveséztük, kerüljön szóba az is, hogy generációk sora küzd még mindig a maximalizmussal. Azzal, hogy hibát elkövetni több, mint bűn. Ha netán tévedsz, akkor azt pirossal aláhúzva fogják mutogatni kudarcod bizonyítékaként. Ez pedig rengeteg embernél kiválóan megágyaz a kudarckerülő attitűdnek. Szerintem egészen kevesen vannak, akiben semmilyen kudarcpara nincsen, a kudarckerülésnek legfeljebb a mértéke a kérdéses, nem a megléte.

Csináld és tuti a siker?
Ha megvan a lendület, akkor nem hibázhatsz?

És akkor jön a Jedi-mester, meg a háztartási spiriguru, és azt mondja, hogy ne próbáld, fogj bele, és csináld, hajrá, előre. Ebben kimondva-kimondatlanul benne van az is, hogy lehetőleg csináld egyből jól, hiszen elbukni csak a próbálkozások szoktak. Jön a sikersztori, amelyek elmeséli, hogy csak dönteni volt nehéz, utána már ment minden magától, mint a karikacsapás. Szóval, ha csinálod, rápörögsz, nem hezitálsz, akkor tuti a siker.

Ne próbáld - egyenes út vissza a komfortzónába?
Ha egy rendes kudarckerülőt nagy ugrásra akarsz rávenni, akkor ezt fogod látni a következő pillanatban

Néha szembe jön a valóság

Ezzel mindössze annyi apró probléma van, hogy a valóság néha nagyon is mást mond. A gyakorlat sokkal inkább azt mutatja,hogy van, hogy sikerül, és van, hogy nem. Aztán amikor pofán vág a kudarc, akkor nézünk meglepetten, hogy de hát mi csináltuk, teljes lelkesedéssel, és mégsem jött össze, pedig azt mondták, hogy össze fog. Akiben meg jó alaposan benne van a kudarckerülés, az előbb fog húsz évre összekucorodni a vattával bélelt komfortzónájában, mint hogy bármibe is belefogjon, amiben egyszer már kudarcot vallott.

Próbáld meg megtenni az első lépést
Próbáld meg egy legelső, bizonytalan, óvatos lépéssel, Aztán akár még tánc is lehet belőle.

Próbáld meg megtenni az első lépést!

A komfortzónából kiugrani marha nehéz. Az a nagyon elszántaknak való műfaj, és/vagy azokra az esetekre van fenntartva, amikor tényleg nincs más megoldás. Az összes többi helyzetben viszont az a szabály, hogy de, nyugodtan próbáld meg. Tegyél egy lépést, akár egy picikét előre, bátortalanul, mert ez is pont egy lépéssel több a semminél. Lehet, hogy körülnézel, és azt mondod, jé, nem is olyan para ez. És legközelebb már nagyobbat lépsz. Lehet, hogy nem jön be, kicsit visszavonulsz nyalogatni a sebeidet, és legközelebb még kisebb lépéssel próbálkozol, de legalább nem ragadsz le a „ne tedd”-nél. Sőt, az is lehet, hogy a kudarc ellenére felismersz valami értékeset, újratervezel, és nem visszafelé lépsz, hanem oldalra. Aztán keresztbe, lólépésben, sasszézva. És egyszer csak hátra nézel, és magad is elámulsz, milyen messzire jutottál.

Szóval kedves Yoda mester, én inkább mindenkinek (magamat is beleértve) azt mondanám, hogy de, próbáld csak nyugodtan! Legfeljebb nem leszek jó Jedinek. De tudod, én soha nem voltam jó Jedi-matéria…

Köszönöm, ha megosztod a linket, a cikket viszont légy szíves, ne másold. Gyere beszélgetni a Zöldsaláta Facebook-oldalára vagy az Instagramra!

Ésszel, szívvel, lélekkel: Judit

Fotók: Pixabay.com

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .