Többször írtam már arról, hogyan igyekszünk nem radikálisan hulladékmentes, mégis, amennyire lehet, egyre zöldebb háztartást vezetni. Itt a nagyváros és a rohanás kellős közepén, úgy, hogy nincs időnk minden cuccért más boltba rohangálni. Úgy, hogy csak olyan változásokat vezessünk be, amelyek számunkra, ebben az adott élethelyzetben is tarthatóak, legyen szó akár a vegyszerhasználat, akár a hulladék visszaszorításáról. Elmesélem, hogyan hatott minderre a járványos, karanténos időszak, és mit viszünk mindenképpen tovább belőle.

Hulladék 01

Ami feltűnő volt, hogy az általunk termelt hulladék mennyisége nem változott lényegesen, pedig nagyjából mindent itthon csináltunk. Kicsit több lett persze, de nem nagyságrendekkel. Viszont nem mentünk gyorsétterembe, nem rendeltünk kaját, és nagyságrendileg kevesebb tartós dolgot (például ruhát) vásároltunk. Vagyis ennek a hulladékával sem kellett számolni az elmúlt két-három hónapban.

Ezt olvastad már? Hulladékcsökkentés a kilencediken

A műanyag hulladék mennyisége átmenetileg nőtt

A hulladék összetétele viszont megváltozott. Ez az a helyzet, amikor még mindig nem látom elégségesnek az ecetes-illóolajos fertőtlenítést. Szóval jó pár olyan vegyszer visszakerült a háztartásunkba, amit már jó ideje nem használtam. Az az igazság, hogy évekig nem is tudtam, lehet-e még egyáltalán hipót kapni – na, most tudom. Aztán sajnos megint nőtt a műanyaghulladék mennyisége, pedig korábban lépésenként egész szépen sikerült visszaszorítani. Most annyira nem támogatnám, hogy a hentes a saját kis kezével szeletelgesse a sonkát meg a sajtot a kis dobozkámba vagy papírba. Ez az a helyzet, hogy megveszem a csomagoltat, még akkor is, ha annak tisztaságáról sem tudhatok semmi biztosat. Most kell ez az illúzió, aztán ha majd lecseng a vírushelyzet, jöhet megint a szeletelgetős verzió.

A műanyag hulladék és a vegyszerhasnálat átmenetileg több lett
A műanyag hulladékkal és a vegyszerhasználattal most nem állunk túl zölden

Ehhez jött pluszban, hogy azt vettük, amihez nem kell sokat utazgatni, hogy ne növeljük feleslegesen a tumultust. Ha a bio mosogatószerért külön el kell menni a drogériába, akkor inkább nem mentünk, hanem vettük a nem biót ott, ahol a többi cuccot. Ha majd megint jövünk-megyünk, ez is visszaáll. Szóval alapvetően optimista vagyok, mert ezek a visszalépések érzésem szerint csak átmenetiek, eszem ágában nincs feladni a környezettudatosságra törekvést. Gumikesztyűvel eldobható maszkkal már alapból nem terheljük a környezetet. Amikor kesztyű kellett, felvettem egy cérnakesztyűt és utána kimostam, maszkból pedig szintén moshatót, textilt hordunk, családilag.

Ezt olvastad már? Műanyagmentes július egy másik szemszögből nézve

Az élelmiszerhulladék viszont kevesebb lett

A karanténhelyzet viszont azt is hozta magával, hogy tudatosabban vásárolunk, főzünk. Hozzá kell tennem, azért is, mert egész nap itthon voltunk, tehát több idő jutott a főzésre úgy általában, meg az átgondolt, megtervezett főzésre is. Ha visszatér az ide-oda rohangálás, akkor ugye megint bejön majd a „na, gyorsan dobjunk össze valamit mert éhesek vagyunk” típusú rögtönzés is. Ez az ára a nyitásnak, a jövés-menésnek. Egy nap – karantén ide vagy oda – még mindig csak 24 óra.

Az élelmiserrel tervszerűbben bánunk.
Az élelmiszerrel átgondoltabban bánunk, de a főzés sajnos zabálja az időt

Ezt olvastad már? Lépések a környezetbarát háztartás felé

Utak a hulladék csökkentése felé

Az, hogy hetente csak egyszer-kétszer jártunk vásárolni, magával hozta, hogy jobban kellett gazdálkodni a friss áruval. A „maradékmentős” reggelikről már írtam, az most is szokás lett, hogy ami fonnyadásnak indul, de még használható, az megy a reggeli turmixba. A vacsoráról megmaradt kisadagnyi cuccról sem feledkeztünk meg annyiszor, mint a rohanós napokon. Ilyenkor jött a piknik-jellegű ebéd, amikor aki kérte, rárepülhetett az előző napról maradt, melegített kajára, aki meg nem, annak készült meleg szendvics, saláta, vagy más, villámgyorsan elkészíthető ebédféle. (Az otthoni oktatás, home office, és pihenjünk is egy kicsit háromszögben a napi kétszeri nagy főzés felejtős, legalább az ebédet villámkajával oldottuk meg.) Általában szokott akadni jelentkező, a szendvicsekhez meg elfogyott a csomagolásban elbújt pár szelet szalámi, sonka, sajt, ilyesmi, így kb minden elfogy.

Gyorsétterem helyett házi hamburger
A gyorsétterem helyett rákaptunk a házi hamburgerre

Ez a fajta átgondoltság az, amit mindenképp magammal akarok vinni a karantén utáni időkre. A menütervezés már eddig is megvolt, a kellő rugalmassággal kezelve a leírtakat. Most viszont abban is rutint szereztünk, hogy beszámoljuk a maradék „kétfalatnyi” cuccot is, hogy lehetőleg ennyi se menjen veszendőbe. Haladó hulladékmenteseknek nyilván ez már nem tétel, háztartásvezetésben legfeljebb csak félprofi, rohanó városiaknak mini konyhával, mini hűtővel meg az. A gyorséttermek látogatását is igyekeztünk csökkenteni már a karantén előtt, most még inkább itthon készül a pizza meg a hamburger. A következő blogbejegyzésben pedig azokat az apró trükköket veszem majd sorra, amelyeket most tanultam.

Köszönöm, ha megosztod a linket, a cikket viszont légy szíves, ne másold. Gyere beszélgetni a Zöldsaláta Facebook-oldalára vagy az Instagramra!

Ésszel, szívvel, lélekkel: Judit

Fotók: Pixabay.com

One Comment

  1. Pingback: Hogy kevesebb legyen az élelmiszerhulladék - Zöldsaláta

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..