(Szponzorált tartalom) A gyerekeink nem csak gyereknap idején, hanem mindig megérdemelnek egy egészséges szülő-gyerek kapcsolatot. De vajon lehet könyvből tanulni a gyereknevelést? Igen is, meg nem is. Egyrészt minden gyerek más, és előszeretettel nem olvassák a szakkönyveket. Vagyis a legtöbbször egész máshogy viselkednek, mint ahogyan a szakkönyv szerint kellene. Másrészt viszont a gyereknevelés terén sem árt lépést tartani az új információkkal. A Tantusz Könyvek sorozat Legyél te a legjobb szülő! című kötete arra tesz kísérletet, hogy összefoglalja a jelen pillanatban korszerűnek számító alapelveket.
Tény, hogy a gyereknevelés terén ma már nem igazán alkalmazhatók kritika nélkül azok az elvek, amelyek mentén a mai szülők korosztályát nevelték. Sokan azt gondolják, hogy ez egyértelműen rossz dolog,. Ők azok, akik „hova tart ez a világ” jeligével fogalmazzák meg, hogy a mai gyerekekben nincs se tisztelet, se fegyelem, se akaraterő.
Ezt olvastad már? Néhány szó az alázatról, a kemény munkáról, és már félreértésekről
Egy kiskamasz és egy kisiskolás anyukájaként egyáltalán nem osztom ezt a nézetet. Egyszerűen azt gondolom, hogy a feltétel nélküli tekintélytiszteletre, a csend-rend-fegyelemre építő nevelés ideje lejárt (tegyük hozzá: végre!). A gyerek ma már partner. Viszont ebben a partneri viszonyban az is benne van, hogy vannak határok, ezek betartása pedig ugyanúgy elvárás felé, mint felénk. Vagyis itt rögtön cáfolnám is a „ma már a lovak közé dobják a gyeplőt a szülők” című másik gyakori, veretes érvet. Az viszont igaz, hogy mi, szülők is folyamatos tanulásban vagyunk, csetlünk- botlunk, és próbáljuk tőlünk telhetően jól csinálni ezt az egészet. Már csak ezért sem tudjuk tekintélyből megoldani ezt az egész nevelés-ügyet.
Gyereknevelés: ösztönből vagy könyvből?
Mivel a belénk nevelt automatizmusok már nem megbízhatóak, érdemes valahogyan új, korszerű információkat szerezni a gyereknevelésről. Sokan azt mondják, gyereket nevelni nem lehet könyvből. Ez egyrészt igaz, hiszen senki nem úgy reagál egy necces családi helyzetre, hogy „várjál fiam, megnézem, mit ír erről a neves pszichológus”. Az is igaz, hogy van, amikor az ösztön többet ér, mint ezer okosság. Sőt, még az is, hogy a gyerekek nem átallják nem olvasni a gyereknevelés témájában írott szakkönyveket, és képesek néha egész máshogyan reagálni a mi okos és türelmes fellépésünkre, mint ahogyan a szakkönyvek szerint illene. Sőt, még az is igaz, hogy némelyik szakkönyv egyszerűen nem kompatibilis a családunkkal, a mentalitásunkkal, a habitusunkkal, vagy épp a gyerek habitusával.
Ezt olvastad már? Az emberi kapcsolatok 2×5 legártalmasabb mítosza
Ez talán azért is így van, mert a gyereknevelés témakörét érintve a legtöbb könyv egy, alaposan kidolgozott módszert igyekszik átadni. Nyilván minden ezzel foglalkozó pszichológus a saját rendszerét szeretné népszerűsíteni. Nekem is volt olyan könyv a kezemben, amiről, bár elismertem az értékeit, egyszerűen félretettem. Kiderült ugyanis, hogy a világos rendszerekre és tervezésre épülő elveit a mi nem igazán tervszerű családunkban nagyobb kínszenvedés lenne megvalósítani, mint napról-napra, spontán módon, jól-rosszul kezelni a kialakuló szituációkat.
Útmutatókra márpedig szükség van!
De akkor miért mondom mégis, hogy gyereknevelési szakkönyvekre márpedig szükség van? Azért, mert az információ valóban hatalom. Minél több mindent tudunk erről az egyébként kényes területről, annál több épül be az ösztönszerű cselekvéseink közé – nyilvánvalóan azok a dolgok, amelyek egyébként kompatibilisek a felfogásunkkal. Lehet, hogy egy könyvből két mondat lesz az, ami egy életre beragad, és ami előjön egy-egy konfliktusos szituációban, de az, akkor és abban a pillanatban tényleg segíthet.
Épp ezért olvastam egyre nagyobb lelkesedéssel Sue Atkins Legyél te a legjobb szülő! című könyvét, amely a Tantusz Könyvek sorozatban jelent meg. A sorozat többi tagjához hasonlóan ez a könyv is egyfajta összefoglaló alapmű – ezúttal a gyereknevelés tárgykörében. Nem egyetlen fajta, saját rendszert ismertet, hanem bőségesen hivatkozik más elméletekre, rendszerekre is. Röviden összefoglalja például a szeretetnyelvekkel való kommunikációt, sőt, idézi a „Beszélj úgy, hogy érdekelje…” című könyvet is. Ez utóbbinak külön örültem, mert az egyik kedvencem ebben a bonyolult kérdéskörben. A hozzá tartozó tréningre is jártam, és sokszor nagy hasznát veszem, még ha nem is minden helyzetben tudom (sőt, viszonylag sok helyzetben nem tudom) alkalmazni az elveit.
Nem előír, javasol
Sue Atkins a gyereknevelés legtöbb helyzetére kérdésére kitér. Minden korosztályhoz igyekszik tippeket adni a piciktől a kamaszokig. Sok helyzetet vesz végig a gyerekkel való kapcsolat építésétől a határok meghúzásáig, az iskolai problémáktól a testvérek közötti viszonyig. Külön szól a leggyakoribb nehézségekről, sőt, a speciális igényű, például részképességzavaros gyerekek legfőbb problémáiról is, és külön fejezet szól az ikrek szüleinek leggyakoribb nehézségeiről.
Sue Atkins könyve nem előír, nem azt mondja meg, hogy „márpedig cselekedj így, és erre ez lesz a válasz”. Javasol, ötleteket, tippeket, ad. Olyanokat, amelyek, ha kompatibilisek veled és a gyerekeddel, akkor beépítheted őket a gyereknevelés napi rutinjába. Ami pedig különösen tetszik: a szülő lelkével is foglalkozik. Hiszen aligha tud kiegyensúlyozottan nevelni az, aki végletekig kimerült, és már csak arra tud koncentrálni, hogyan úszhatná meg a következő „helyzetet”. Sőt, az is aligha lesz magabiztos szülő, akit folyton ledorongolnak szülői mivoltában, és folyton csak elvárásokat állítanak elé – lehetőleg olyanokat, amelyek frankón ellentmondanak egymásnak. Ezt igyekszik megelőzni ez a könyv világos, könnyen követhető, egyszerű gondolataival. Számomra igazi kézikönyv, amelyet bármikor fellapozhatok, egyes részeit újraolvashatom. Adott esetben pedig segít abban is, hogy hogyan tudom egy-egy problémás helyzetből a lehető legtöbbet kihozni. (A könyvet köszönöm a Panem Kiadónak!)
Neked melyik a kedvenc gyereknevelésről szóló könyved? Meséld el kommentben, vagy a Facebookon!
Ha úgy gondolod, hogy másnak is hasznára lehet a cikk, megköszönöm, ha megosztod a linket (a cikket viszont légy szíves, ne másold). A Zöldsaláta Facebook-oldalán mindig találsz valami újat, és beszélgetni is tudunk a cikkekről. Képes inspirációért, sneak peekekért, és más exkluzív tartalmakért pedig kövess az Instagramon!
Ésszel, szívvel, lélekkel: Judit
Pingback: A Nőnap margójára: elég nőies vagy? És ki szerint? - Zöldsaláta
Pingback: Mommyhelp: az oldal, ahol összefognak az anyák - Zöldsaláta
Pingback: Ne vegyél nyulat húsvétra! Mégpedig ezért ne - Zöldsaláta