Barátnők: örök szövetségesek vagy örök riválisok?

Barátnők: örök szövetségesek vagy örök riválisok?

A női barátságokat a közvélemény nagyjából azon a szinten kezeli, mint úgy általában a nőket. Márpedig nő a mai magyar közgondolkodásban a kis cuki csacskamacska, más minőségében pedig a családért magát feláldozó hős asszony. Az egyiknek vannak barátnői, hiszen a kis cuki csacskamacskaságokat, úgyis, mint cipők és pasik mégiscsak meg kell beszélni valakivel. De aki révbe ért, annak már komolyabb kötelességei vannak, ne múlassa az időt holmi női fecsegéssel a barátnők körében.

Barátnők 01

Sarkítok, persze. De ha jól végiggondoljuk, mindenkinek vannak ilyen, régről magunkkal hozott sztereotípiái a barátnők közötti kapcsolatról. Hogy csak addig tart, amíg nem foglalja el a helyét a férj meg a család. Hogy ugyanakkor a Legjobb Barátnő egy soha le nem cserélhető státusz. Hogy akármilyen szolidárisak is egymással a barátnők, az apró kis versengés az mindig ott van. De vajon igaz is mindez, vagy totális tévhitekről van szó? Elmesélem, hogy látom.

Ezt olvastad már? Az emberi kapcsolatok legártalmasabb sztereotípiái

A barátnők ovitól nyugdíjig összetartanak?

Ahogy bármilyen baráti kapcsolat vonatkozásában, úgy a barátnők témájában is erősen tartja magát ez a tévhit. Mármint az, hogy igaz barátságokat csakis az oviban lehet kötni, és ha mindez nem tart a nyugdíjig, vagy azon is túl, hát, akkor nem is volt igazi ez a barátság. Pedig elég lenne csak abba belegondolni, mennyit változik egy ember mondjuk az ovi és a felnőtt kora között. Nem biztos, hogy akivel nagy összhangban tudtam a homokot túrni az ovi udvarán, azzal 40 éves korban is lesz egymásnak mondanivalónk. És simán lehet, hogy akivel negyvenesként a legjobb, legmélyebb beszélgetéseket tudom folytatni, azzal csak 39 évesen ismerkedtem meg. esetleg több legjobb barátnőm is van, akikkel más-más dolgok kötnek össze bennünket. Hagyjuk már azt a „csak a gyerekkori barát az igazi barát” sztereotípiát.

Barátnők egymás közt

A barátnők között mindig van egy kis versengés?

Vannak olyan emberek, nők és férfiak egyaránt, akiknek az élet egy versenypálya, és rosszul alszanak, ha aznap nem az ő nyakukba került az aranyérem. Aki ilyen, az versengeni fog a legjobb barátjával is: vajon tud egy centivel vékonyabb derekat prezentálni? Vajon képes lesz hamarabb férjhez menni mint a másik? Képes mindig bebizonyítani, hogy szebb, okosabb, gazdagabb, mint a vele szemben álló? Ez nem a női barátságok sajátja, hanem egyes emberek saját, külön bejáratú önbizalomhiánya.

Ezt olvastad már? Miért élünk álarc mögött?

Felszínes kis csacskaság?

Igen, van olyan is. Van, hogy az kell a lelkünknek, hogy ne legyenn fajsúlyosabb téma a rúzsnál, a pasiknál, meg a bulvárhíreknél. Egyszerűen azért, mert ez pihentető. Ahogy lehet horgászatról, motorokról és rockegyüttesekről is beszélgetni minden gond nélkül.

De vannak ennél sokkal mélyebb és fontosabb helyzetek. Amikor a női közösség valóban megtartó szociális hálót jelent. Amikor kérdés nélkül is tudják, mit kell tenniük, hogyan segíthetnek. És – bár ez személyes észrevétel – ahogy haladunk bele a 21. századba, egyre inkább élednek fel az ilyen megtartó női körök. Mintha visszatért volna a régi Vörös Sátrak női közössége, amely felemel, megtart, segít, épít. Meg amelyiktől a patriarchális társadalmak pont annyira tartanak, hogy élővé tették a fenti sztereotípiákat.

Barátnők buliban

És mi lesz, ha családod lesz?

Nos, ez megint meglehetősen nagy szórást mutat. Elég sok női csoportban vagyok benne a neten. A posztok szerint egyáltalán nem ritka, hogy egy párkapcsolatban élő nő számára az az első számú, és egyetlen szempont, hogy a férj, sőt FÉRJ innentől véletlenül se kerüljön egy légtérbe másik nővel. Ne cseteljen holmi női baráttal, ne jöjjenek haza együtt a munkából, ne kávézgasson, húzzon haza a családhoz inkább. Azt gyanítom, hogy aki ennyire szorosan fogja a gyeplőt, az a barátnői összejöveteleket is igyekszik majd úgy intézni, hogy a férje a közelben ne legyen, és nem viseli majd jól, ha a barátnői és a ház ura netán kezet fognak.

Ezt olvastad már? Őszinteség önmagamhoz, de hogyan?

Van ilyen. De szerencsére ennél érettebb, meg egyenrangúbb kapcsolatok is vannak, ahol nem kell folyton rettegni attól, hogy mi van, ha ránéz, ha beszélgetnek, ha találkoznak…

A gyerek is ilyen fordulópont lehet. Van, ahol eltávolítja egymástól a régi barátnőket, mert a friss anyuka új prioritásait nem értik a régi barátnők, mások meg együtt tologatják a babakocsit a játszótéren, még szorosabbra fonva a barátnői kapcsolatot. Vagyis összefoglalva: csak rajtad múlik, mit szeretnél ez ügyben – meg persze a barátnődön, hiszen egy barátság sosem egyszemélyes játék.

Köszönöm, ha megosztod a linket, a cikket viszont légy szíves, ne másold. Gyere beszélgetni a Zöldsaláta Facebook-oldalára vagy az Instagramra!

Ésszel, szívvel, lélekkel: Judit

Fotók: Unsplash-com

One comment

  1. Pingback: Mert megérdemlem - én vagy másvalaki? - Zöldsaláta

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .