Célok tervezése személyre szabva: csináld úgy, ahogy neked jó!

A tervszerűség korszakát éljük, lassan a magánéletünk minden történésére van megfelelő táblázat vagy app, ami nyilvántart, figyelmeztet, részadatokat, mérföldköveket számol. De vajon mindenkinek jó így a célok tervezése? Tartok tőle, hogy nem igazán.

Először is, szögezzük le: az, ha tudod, hova tartasz, mit akarsz elérni, mindenképpen hasznos. Célok tervezése nélkül, csak úgy random módon sokkal nehezebb elérni bármit, mintha tudnád, hogy egyáltalán mit akarsz. Coachként ráadásul mindig célokban, feladatokban gondolkodunk, úgyhogy ettől ha akarnék, se tudnék szabadulni (de nem is akarok). Ám ahogy az élet sok területén, itt sem mindenkinek jönnek be az előre gyártott megoldások. Vagyis a magadhoz való őszinteség, az önismeret és a gondolkodás megint nem megspórolható. Melós, tudom. Viszont egyrészt sokkal hatékonyabb, másrészt pedig élvezetesebb lesz, ha ezt is olyan rendszerben csinálod, amilyen neked a legjobb.

Amilyen a személyiség, olyan a célok tervezése

Még valami, ami fontos: ebben a cikkben végig a magánéleti célok tervezéséről fogok beszélni. Az üzleti célok tervezése más, ott muszáj számokkal, sarokkövekkel, konkrét célkitűzésekkel dolgozni. Ez egy külön tudomány, amelynek a szabályaihoz jobb alkalmazkodni, ha nem akarsz komoly összegeket bukni. A magánéletben viszont sokkal jobban előtérbe kerülhet a személyiséged.

Racionális típus = üzleties tervezés

A racionális típusoknál hasonlít a legjobban a privát célok tervezése az üzleti modellre. Ők azok, akik konkrét, mérhető, számokba foglalható célokat tűznek ki, részfeladatokra bontják, ezeket szépen beírják a naptárjukba, majd év közben melléjük rendelik az elért eredményeket is. Nekik általában nem jelent gondot az újratervezés sem, kellő rugalmassággal állnak hozzá az egészhez. Megfelelő érzelmi távolságot is tudnak tartani ahhoz, hogy ne roppanjanak össze, ha valami nem úgy jön össze, ahogy várták. Ők egyszerűen jobban érzik magukat, ha van egy sorvezető, amihez a hétköznapokon alkalmazkodni lehet. Így nem kell minden napra kitalálni a feladatot, megnézik a naptárban, mi következik, és arra mennek.

Spontán típus = laza tervezés

A spontán típusú emberek ugyanakkor megőrülnek a táblázatoktól. A rácsokban konkrétan börtönt látnak. Ők azok, akik nyaralni is egy kis hátizsákkal és egy hitelkártyával indulnak el „majd lesz valami” alapon. Őket sokkal jobban segíti, ha csak az irányokat vázolják fel nagy vonalakban, és nem mennek bele nagyon részletes tervekbe. Azt nekik is érdemes átgondolni, hogy mi mindent szeretnének elérni. Mellé azonban nem árt társítani azt az érzést is, hogy nincs határidő, nincs kötöttség, és ha Florida helyett Balin kötnek ki év végére, akkor is jól sikerült az egész, feltéve, hogy közben jól szórakoztak.

Számukra az éves, havi, de akár még a heti tervek is csak egyfajta laza sorvezetőt jelentenek, mert ha ennél komolyabb a kötöttség, máris leblokkolnak. Ők azok, akik tényleg csak azt írják le a naptárba, amit nagyon muszáj, de két nap múlva a naptárt is elhagyják valahol. A célok tervezése számukra inkább az irányok laza felvázolása, meglehetősen nagy személyes szabadsággal.

Óvatos maximalista típus = rövid távú, fokozatos tervezés

Az óvatos maximalisták hozzáállása ezzel látszólag ellentétes. A célok tervezése náluk mégis jobban hasonlít a spontánakéra, mint a racionális szemléletűekére. Ők ugyanis nem alszanak jól, amíg az aktuális feladatot ki nem pipálták. Vagyis amint leírnak egy tervet, azonnal elindul bennük a vezérhangya, és legszívesebben már január másodikán teljesítenék, hogy utána nyugi legyen végre. Mérhetetlenül frusztrálják őket a teljesítetlen programpontok. Bár a heti, havi tervek teljesülése némi enyhülést hoz, teljesen csak akkor nyugszanak meg, ha végre minden a helyére kerül. A siker, a listára tett pipa motiválja őket igazán, a nem várt nehézségek inkább elkedvetlenítik őket, Azt az érzést hozzák fel bennük, hogy „én még érre sem vagyok jó”. Ez pedig ugye, nem lehet a hatékony tervezés célja…

Épp ezért nekik is az való, hogy a hosszú távú célokat inkább nagy vonalakban vázolják fel, és minél rövidebb a táv, annál részletesebben dolgozzák ki a terveket, lehetőleg kipipálható, elérhető kisebb célokkal. Így megvan a heti, havi sikerélmény, ami egy maximalista típusnak mindennél fontosabb, mert megerősíti a saját képességeibe vetett hitét. Ha pedig váratlan akadályok jönnek (és azok, bakker, mindig jönnek, ezt egy óvatos maximalistánál jobban senki sem tudja), akkor rövid távú tervek mellett egyszerűbb újratervezni, és már holnap újabb kicsi sikerélményeket aratni az új irány felé menetelve.

Részletesen kidolgozott hosszú távú tervek esetén mindez egészen máshogy nézne ki. Ilyenkor szegény maximalista akadályokkal szembesül, már a januári számokat sem tudja hozni úgy, ahogy le vannak írva (márpedig ami le van írva, az egy rendes maximalista számára kőbe van vésve, annak úgy kell lennie), és február közepére már totál összeomlik lelkileg, hogy mégis, mi lesz így a terveivel. Valentin-nap környékén pedig szépen begyújt az egész hóbelevanccal, és hagyja a fenébe a tervezést. Amíg bírja persze, hiszen mégiscsak egy maximalistáról van szó 🙂

Tartalomhoz a forma

Persze az emberiség nem csak háromféleképpen állhat hozzá a tervezéshez. Van, akiben egyszerre több típus is keveredik, sőt, akár egészen másféle konstellációk is elképzelhetők a tervezés terén. Például az, hogy helyzettől függően hol racionális, hol spontán, hol meg maximalista módon tervezünk. És ez még csak a szorosan vett tartalom.

Pedig a forma is legalább ilyen fontos, hiszen az teszi az egészet valóban a sajátunkká. Van, akinek az egyszerű, kockás lap a legjobb, kötöttségek nélkül. Más az elmetérképre esküszik, mert abban igazán kreatívnak lehet lenni. Megint mások a bullet journal hívei, és legalább annyi időt töltenek annak díszítésével, mint a tervek, célok, találkozók beleírásával. Van, akinek a telefonos naptár válik be, amelyik figyelmezteti a fontos dátumokra, míg van aki a célok tervezése során a hagyományos határidőnapló híve. És sokan töltögetik ki a netszerte található évtervező füzetek előregyártott kérdéseit, rubrikáit is, rácsodálkozva azokra, akik öt perc alatt kapnak frászt ezektől a keretektől.

Szóval akármelyik is igaz rád, nem vagy UFO. A célok tervezése éppen olyan személyes jellegű tevékenység, mint az öltözködés vagy a táplálkozás. Egyszerűen tudd, hogy ha neked valami bevált, akkor az úgy jó. Ha pedig valami nem válik be, akkor merd kihajítani, még akkor is, ha a Facebookon mindenki azt dicsőíti. Gondolkodj, kísérletezz, szabd magadra – akkor lesz a legjobb az eredménye!

Ha úgy gondolod, hogy másnak is hasznára lehet a cikk, megköszönöm, ha megosztod a linket (a cikket viszont légy szíves, ne másold). A Zöldsaláta Facebook-oldalán mindig találsz valami újat, és beszélgetni is tudunk a cikkekről. Képes illusztrációkért, és más exkluzív tartalmakért pedig kövess az Instagramon!

Ésszel, szívvel, lélekkel: Judit

Fotók: Pixabay.com