(Szponzorált tartalom) Erőszakmentes kommunikáció? Az meg mi? És miért jó az nekem? Kérdezhetnénk ebben a sokszor egyre idegesebb, egyre inkább eldurvulni látszó világban, ahol látszólag az nyer, aki hangosabban ordít, és erőszakosabban képviseli a véleményét. Pedig épp ez az a kommunikációs módszer, amelyik képes win-win helyzeteket létrehozni, amelyből nem győztesként vagy vesztesként, hanem a lényegi problémát megoldva távozunk. Vagy ha nem sikerül egyezségre jutni, akkor legalább a lelki egyensúlyunk megmarad.
Varga Szilvia Edit coach és mediátor önismereti és kommunikációs tréningjén, amelynek nemrég online résztvevője voltam, azonban nem csak erről volt szó. Bár az itt elhangzott alapfogalmakról coachként én is sok mindent tudok, mégis hozott saját aha-elményeket, és hirtelen felismeréseket – olyanokat, amelyek megint tovább segítettek pár lépéssel az egyébként „soha-nincs-kész” önismereti úton.
De mi is az az erőszakmentes kommunikáció?
Ez erőszakmentes kommunikáció (más néven empatikus kommunikáció) fogalmát Marshal Rosenberg amerikai pszichológus vitte be a köztudatba. Az volt a célja, hogy az embereket megtanítsa nagyobb együttérzéssel, világosan, vagyis kevesebb félreértéssel kommunikálni egymással. Vagyis egyfelől őszintén kifejezni a saját érzelmeiket, másfelől pedig odafigyeljenek a másikra, és lehetőleg win-win megoldásra jussanak. Ezt „zsiráfnyelvnek” nevezte el, szemben a minősítő, hibáztató, vádaskodó „sakálnyelvvel”.
Milyen szerepben vagyok?
Ez első hallásra egyszerűnek látszik, de egyáltalán nem az. Hiszen minden élethelyzetben velünk vannak az előítéleteink, és a magunkkal hozott szerepeink. Felléphetünk például a számonkérő szülő, vagy a lázadó gyerek szerepeiben. Erre alapul a tranzakcióanalízis elmélete, amelyet bár ismerek, és coachként magam is használok, mégis érdekes volt, amikor ennek alapján kellett önelemzést végezni a tréningen. Aztán velünk vannak azok a robotpilótaként irányító „driverek” vagy előírások, amelyeket gyerekkorunkból hozunk, és amelyek egyes helyzetekben szinte gombnyomásra képesek átvenni az uralmat az életünkben.
Erőszakmentes kommunikáció: önérvényesítési trükk vagy általános szemlélet?
És persze azt is meg kell tanulni, hogy az erőszakmentes kommunikáció nem arról szól, hogy trükkösen keresztülvigyük az akaratunkat. Ez egy szemlélet, amely egyébként idővel nem csak a beszédben, vitában, hanem életünk más területein is érezteti a hatását. Egyszerűen megtanuljuk az élethelyzeteket felnőtt üzemmódban, problémamegoldó hozzáállással kezelni – ez pedig sok potenciális konfliktusnak elejét veheti.
És hogy nekem milyen élmény volt ez a tréning? Amint mondtam, az elhangzottak sok elemét ismertem korábban is. Ugyanakkor rengeteg felismerést, magamra ismerést, aha-élményt hozott, például arról, min és hogyan kell most dolgoznom. Meg arról, hogy a kompromisszum sem mindig annyira klassz dolog, amilyennek látszik. És persze igyekszem a mindennapokban is gyakorolni az erőszakmentes kommunikáció alapjait. Erre aztán tényleg minden nap akad lehetőség. Különösen most, a karácsonyi időszakban, ami a cukormázon túl, lássuk be, stresszes is tud lenni. Voltaképpen bármelyik évben, de az ideiben különösen.
Varga Szilvia Edit empátia-fejlesztő önismereti online tanfolyamait itt találod.
Köszönöm, ha megosztod a linket, a cikket viszont légy szíves, ne másold. Gyere beszélgetni a Zöldsaláta Facebook-oldalára vagy az Instagramra!
Ésszel, szívvel, lélekkel: Judit
Fotók: Pixabay.com, Varga Szilvia Edit