Ezért ne stresszelj (többek közt)

Ezért ne stresszelj (többek közt)

Ti nem gondolkodtatok még el rajta, mekkora paradoxon is ez a december? Adott egy ünnep, amelyik gyerekkorunk legszebb emlékeit idézi fel, a szeretetről, az együttlétről, a harmóniáról, esetleg némi befelé fordulásról kellene szólnia. Ehhez képest a karácsonyi kívánságlisták előkelő helyén áll, hogy ha lehet, stressz nélkül valósuljon meg a karácsonyi ünneplés. Vagyis mindenki hajt, hogy tökéletes legyen a vendégség, meg előre dolgozik az év végi szabadnapok miatt, meg takarít, meg selejtez, meg céges partiról baráti találkozóra rohan – ami alapvetően kellemes dolog lenne, de amikor huszadik kötelességként rakódik az ember nyakába, akkor kevesen vannak, akik nem kívánják halkan, hogy bárcsak inkább januárban szeretnék őt látni inkább összes ismerősei. Mintha mindenki minden restanciáját ebben az egy hónapba akarná belesűríteni.

Pedig egyáltalán nem újdonság, hogy a stressz az egyik legegészségtelenebb dolog. Nemcsak decemberben, egész évben. Íme egy rövid lista arról, mi mindent tehet az ember szervezetével, és ez még csak egy kis része a teljes felsorolásnak. Már csak ezért is érdemes elgondolkodni rajta, hogy nem érné-e meg egy kicsivel tökéletlenebb karácsonyt összehozni annak fejében, hogy nyugodtabban tesszük mindezt.

Fejfájás: az úgynevezett tenziós fejfájást szinte mindenki ismeri. Ez az a szorító érzés a halánték két oldalán, néha a homlokon, amelyet egyes elméletek szerint a fej és a nyak izmainak stresszes összehúzódása okoz. A migréneseknek is rosszat tesz a feszültség: bár a rohamot általában nem ez váltja ki közvetlenül, feszült helyzetben erősebben hatnak a migrén támadását előhozó egyéb tényezők. Ráadásul, amikor idegesek vagyunk, általában olyan életmódra váltunk, amelyik sem a fejfájásunknak, sem más szerveinknek nem tesz jót: zsíros gyorsételek, vagy épp édességek után nyúlunk, és alig alszunk.

Nátha és egyéb felső légúti fertőzések: az egymást követő megfázások hátterében gyakran a krónikus stressz áll. Vagyis nem az egyszeri idegeskedés, hanem a munkanélküliség, a párkapcsolati problémák, vagy a túlterheltség okozta folyamatos feszültség, amely rányomja a bélyegét az immunrendszer működésére.

Asztma: az asztma és az érzelmi állapot közötti összefüggést már Hippokratész is leírta, de mai kutatások is sorra igazolják, hogy a felfokozott érzelmi állapot, például a félelem és a düh (vagyis amikor tobzódni kezd a szervezetünkben a kortizol nevű stresszhormon) közvetlenül is kiválthatja az asztmás rohamot. A stressz ugyanis erősíti a légutak gyulladásos reakcióját. Gyakorló asztmásként tudnék mesélni róla, milyen is, amikor ez történik…

Szívproblémák: azon egyelőre még vitatkoznak a kutatók, hogy a feszültség önmagában is elég-e a szívbetegségek kialakulásához, vagy inkább csak felerősíti a többi kockázati tényező (például az egészségtelen táplálkozás) hatását. Stresszes állapotban ugyanis felpörög a szívverés, felfelé indul a vérnyomás, és zsírsavak kerülnek a vérbe. És hová vezet a magas vérnyomás, a magas vérzsírszint, és a deréktáji felesleg? No, helyben vagyunk.

Derékfájás: egy svéd kutatás szerint munkahelyi környezetben a derékfájás leggyakoribb kiváltó oka a stressz. Az idegességtől ugyanis megfeszülnek az izmok, és azok a mindennapi mozdulatok is sérüléshez vezethetnek, amelyek máskor meg sem kottyannak a testünknek.

Női bajok: a stressz a bakteriális hüvelyi fertőzések egyik ismert rizikófaktora, ismét csak azért, mert valósággal ledermeszti az immunrendszert. A tartós feszültség olyan hormonális változásokat is előidéz, amelyek megváltoztatják a hüvely PH-értékét, így könnyebben szaporodnak és okoznak fertőzést az egyébként egyszerűen legyőzhető baktériumok.
A stressz ráadásul gátolja az egyik legfontosabb nemi hormon, a GnRH termelődését, így a nőknél képes leállítani a peteérést, a férfiaknál pedig csökkenti a hímivarsejtek számát, így nehezíti a teherbe esést. Az már csak hab a tortán, hogy a libidót is blokkolja.

Hízás: a stressz deréktájt is megmutatkozik, méghozzá kézzel foghatóan, zsírpárnák formájában. Ezért a kortizol nevű „üss vagy fuss” hormon a felelős, amelyik szó szerint védőzsírral burkolja be a szerveinket ha, huzamosabb ideig veszélyhelyzetet érzékel a test. Ez a hormon pluszban az anyagcserét is lelassítja.

Ekcéma: az ekcéma nemcsak az allergénektől, például a tisztítószerektől képes fellángolni, hanem a stressztől is. Így akkor is kijöhetnek az ekcémás foltok, ha már minden létező allergént elirtottál a környezetedből.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .