Így utólag be kell valljam, hogy a földrajz nem tartozott a kedvenc tantárgyaim közé az iskolában. Nem éreztem azt, hogy nekem feltétlenül tudnom kellene, hol bányásznak bauxitot, és hol kőolajat, valamint mi az a talajerózió és mi az a röghegység. Márpedig anno komoly mennyiségben tanultunk ilyesmiket. Utazni viszont mindig is szerettem, ma is szeretek. Azt is tudom, milyen, amikor a saját szemeddel látod a dolgokat, és nem adatokat magolsz egy könyvből. A VR Max virtuális földrajzóra pedig olyan helyekre repített családostul, ahová mostanában nem igazán jutnék el,
Lehet szidni a virtuális világot, lehet szembeállítani az „igazi” élményekkel, és lehet tiltani tőle a gyerekeket. De az az igazság, hogy a virtualitás óriási lehetőségeket is megnyithat előttünk, ha jól használjuk. A VR Max virtuális földrajzóra tökéletes iskolapélda erre. Ha a következő földrajzórára a tankönyvből kellene felkészülnöm abból a témából, hogy „a jég, a víz és a szél természetformáló ereje”, hát, bevallom nőiesen, nem vagyok benne biztos, hogy az óra után is emlékeznék bármi okosságra. Gondolom írtam sok évvel ezelőtt dolgozatot ilyesmiből. Ne kérdezzétek, mennyit tudtam volna felidézni belőle úgy kb. két órával a témazáró beadása után.
Ezt olvastad már? Így utaztunk Siklósra – nem virtuálisan, hanem a valóságban
Virtuális földrajzóra: a második legjobb lehetőség az utazás után
Aztán egyszer csak ott álltam a VR Max egyik boxában egy profi VR-szemüveggel a fejemen, és közel 20 percig repkedtem Norvégia, az Egyesült Államok, Portugália és Ausztrália között. És egyből megértettem, megláttam, mit jelent az egykori papírízű tananyag. Mert egész más úgy tanulni a víz kanyonokat vájó munkájáról, hogy ott állsz a Grand Canyon fölött. Kicsit szédülsz, de pontosan látod, miről beszél a narrátor. Egész más úgy tanulni az óceán felszínformáló erejéről, hogy a portugál tengerpart szikláit nézed közben 3D-ben, a virtuális földrajzóra előadásán. És tudjátok, mi volt az első gondolatom? Hogy ezek után az szidja a virtuális világot, aki a nyáron gond nélkül elröpteti a gyerekét tanulmányútra a Preikestolen-től a Monument Valley-ig. Nekem momentán ez még akadályokba ütközik. Akkor viszont simán ez a második legjobb megoldás…
Ez lenne a tanulás jövője
A gyerekek közben a másik boxban élvezték ugyanezt a látványt. Nagyon örültem, hogy nekik ez volt nagyjából az első találkozásuk a földrajz tudományával. Mert itt nem teszed fel azt a kérdést, hogy „mi a fenének ezt megtanulni?”. Élvezed a látványt, rácsodálkozol, hogy „jé, tényleg!” Ugye nem kell hosszan magyarázni, hogy melyikből emlékszik az ember többre pár hét vagy hónap után? A papírról megtanult adatokból, vagy arról, hogy a virtuális földrajzóra keretében ott állt az ausztráliai Uluru-szikla tövében, és a saját szemével látta, hogyan hatottak rá évmilliókon keresztül a természeti erők?
Ezt olvastad már? Egy valódi vulkán a nyugati határszélen
Meggyőződésem, hogy az ilyen technikai megoldások, amilyen ez a virtuális földrajzóra is, a tanítás, tanulás jövőjét jelenthetik. Most még persze nagyon drága egy profi VR-felszerelés, de láttunk már olyat, hogy a kezdetben nagyon drága technikai berendezések egyszer csak lényegesen olcsóbbá és elterjedtebbé váltak. Ha pedig a tudás átadása a cél, akkor fokozottan igaz, hogy egy kép ezer leírt vagy kimondott szónál is többet mond. De addig is a tanulmányi kirándulások kiváló terepe lehet a VR Max terme a budapesti Ázsia Centerben. Ráadásul december 31.-ig a diákok ingyen látogathatják a virtuális földrajzóra előadásait.
Virtuális földrajzóra tudományos igényességgel
Ahhoz, hogy a négy, egyenként közel 20 perces túra valóban tudományos igényességű legyen, az ELTE TTK szakértői adták. Az ő munkájuk a virtuális földrajzóra narrációja, míg a Google Earth VR képeinek összeválogatása és virtuális túrává alakítása a VR Max munkatársainak szakértelmét dicséri. A jég, a szél és a víz környezetformáló ereje mellett meglátogathatjuk a világ ámulatba ejtő nemzeti parkjait, megismerkedhetünk a Föld jelenlegi legaktuálisabb problémáival, valamint a természet és társadalom különleges kapcsolatával. Bár ez így elsőre kissé tankönyvszerűnek hangzik, úgy, hogy felülnézetből, 3D-ben látod az érintett tájakat – na, úgy valami egészen lenyűgöző. Szóval, ha mostanában nem terveztek a világ négy sarkába utazni, akkor fogd a gyerekeket, és vidd el az Ázsia Centerbe világot látni. Aztán persze ne csodálkozz, ha visszakönyörgi magát a VR-játékokhoz, merthogy az is van errefelé. A céged meg majd ide szervezi majd az év végi csapatépítő programot… De ez már egy másik történet…