Tegnap elindultam egy érdekesnek ígérkező bloggertalálkozóra. Busszal, időben, sőt, ráhagyással, hogy kényelmesen odaérjek. Ehhez képest másfél óra alatt sikerült eljutnom úgy öt-hat utcányira a kiindulásai ponttól, hála a csúcsforgalomnak és a rosszul szervezett útfelújításoknak. Fél hatra kellett volna mennem, fél hétkor adtam fel a Deák téren, amikor az út nagyjából fele még hátra volt. Sejthetitek, hogy nem voltam épp zen-mester. Viszont a helyzet jó alkalmat adott rá, hogy coach-szemmel nézzem a dolgot, és összeszedjek pár használható, és nálam már több ízben bevált ötletet arra az esetre, amikor épp szétvetni készül az ideg. Nem kell mindet alkalmaznod, nálam két-három tipp bevetése már egészen jó eredményt szokott hozni.
 |
| Image courtesy of [photostock] / FreeDigitalPhotos.net |
1. A legfontosabb: add ki magadból. Nem hiszem, hogy jót teszel magadnak, ha nem engeded meg, hogy csúnyákat gondolj, és fogcsikorgatva elkezded megmagyarázni, hogy voltaképpen nincs is semmi baj. De, van, azért vagy ideges. Épp ezért inkább próbáld meg vérmérsékletedhez mérten kiadni a dühödet. Ha egyedül vagy, nyugodtan kiabálj, vagy vágj földhöz egy díványpárnát (ne legyünk destruktívak, a bögrekészletnek nem tesz jót a feszültséglevezetés). Ha erre nem alkalmas a hely és az idő, alternatív megoldásként magadban is megfogalmazhatod ízesen, keresetlenül, a magyar nyelv teljes ezirányú kreatív potenciálját felvonultatva, hová is kívánod a helyzetet vagy az illetőt, aki feldühített. Megint csak javaslom, hogy ne légy destruktív, nem kell ráborítani az asztalt a nemszeretem kollégára, de magadban azt gondolsz, amit akarsz. Az is segít, ha kockafejjel, teljesen tárgyilagosan megfogalmazod, miért is vagy dühös. Ez a módszer azért is jó, mert azonnal teremt egy kis távolságot közted és a helyzet között, és segít rálátni, mekkora bosszúság ért.
2. Lélegezz mélyeket. Csak lassan, mélyen, és figyelj oda pár percig a légzésedre. Ha teheted, igyál meg egy pohár vizet, vagy teát. Az utóbbinak már az illata is segít oldani a feszültséget.
3. Alkoss. Írj, rajzolj, fess, táncolj, gyurmázz, főzz, csinálj bármit, amit szeretsz. Ha nem a te világod a kreatívkodás, a selejtezés és az egyéb házimunkák is levezetik a feszültséget. Ráadásul ilyenkor kérlelhetetlenebb az ember a kacatokkal szemben, ami megint csak jól jön.
4. Röhögj rajta. Néha olyan abszurd helyzeteket tud produkálni a világ, hogy nem lehet mást tenni, mint röhögni a saját bosszúságunkon. A legjobban olyankor válik be ez a tipp, ha tudod, hogy egyébként, hosszú távon nincs komoly jelentősége a dolognak, de az adott pillanatban nagyon bosszantó. Egy kis önirónia, sőt egy kis cinizmus nagyon jól tud jönni időnként.
5. Sportolj. Vezesd le valahogy a fölös energiát,fáraszd le magad. Nagyon jó erre az esetre a spinning, a squash, de a futógép vagy a szobabicikli is hasznos eszköz, sőt, a box-aerobik DVD-t is elő lehet venni. Ha pedig inkább megnyugvásra vágysz, irány a jógaóra, az mindig bejön.
6. Jutalmazd meg magad! Jár neked egy forró csoki (de csak ha nem diétázol, nem kell még lelkiismeret-furdalással is tetézni a helyzetet), egy forró fürdő, egy arcpakolás, egy fél óra a szaunában, egy masszázs, egy rúzs, egy divatlap, vagy egyszerűen csak fél óra nyugi egy jó könyvvel.
7. Hozd ki a helyzetből a legjobbat. Keress valami olyan tevékenységet, amitől egy kicsit jobb kedved lesz. Ha bent kellett maradnod a munkahelyeden, ahelyett, hogy a barátaiddal üldögéltél volna egy jó helyen, ha végre hazaérsz, legyen egy órád magadra. Valami olyasmire fordítsd, amire egyébként nem lett volna időd, például kezdj bele egy könyvbe, vagy állíts össze egy új szettet a meglevő ruháidból. Az el nem költött pénzt pedig fektesd valamilyen szemérmetlen élvezetbe (mikor jártál utoljára kozmetikusnál?), vagy csapd hozzá a nyaralásra félretett összeghez.
Utóirat: És hogy mit csináltam, miután leszálltam a Deákon? Bementem a H&M-be, hogy megnézzem, mi maradt az Isabel Marant kollekcióból, meghívtam magam egy forró csokira és egy répatortára, és nézelődtem még egy kicsit, mielőtt hazamentem volna. Ja, és megírtam fejben ezt a blogbejegyzést…