Hát, itt vagyunk megint, elindult a szeptember, a suli, a munka. Ha szülő, pedagógus, vagy egy személyben mindkettő vagy, ha tanulsz, akkor tudod, hogy ilyenkor új időszámítás kezdődik. De az, hogy az ősz egyenlő egy új kezdettel, akkor is bevésődik a tudatunk legmélyére, ha körülöttünk már mindenki elhagyta az iskolás éveit. De ha már úgyis van ilyenkor egy át- és újrarendeződés, akkor miért ne lehetne a szeptember a testi-lelki megújulás időszaka?
Mire is jó ez az egész testi-lelki megújulás?
Röviden és drasztikusan fogalmazva azért fontos, mert jó lenne, ha egyre többen éreznék jól magukat, a testükben, a lelkükben, és egyáltalán az életükben. Az európai kultúra generációk során keresztül a kötelességteljesítésre épült. Az, hogy mindeközben az egyén hogyan érezte magát, a történelem folyamán viszonylag ritkán volt szempont. Mondjuk úgy, hogy kellemesen élni hedonista luxusnak, néha egyenesen elítélendőnek számított.
Ezt olvastad már? A selfcare nem heti egyszeri arcpakolást jelent!
Na, de itt van nekünk ez az ezerszer áldott és átkozott huszonegyedik század, amelyben (és már az ezt megelőzőben is) egyre többször bukkan fel, hogy jó lenne kicsit élvezni is az életet. Például önmegvalósítani, és egyáltalán, úgy élni, hogy ne akarjunk folyton kiszaladni a világból. Miközben pedig klasszul működik bennünk (a nőkben főleg) a sokgenerációs kondicionálás, amely azt suttogja, hogy magunkkal törődni nem annyira illő és pláne nem fontos dolog. Ez a kettő így együtt azért okoz némi disszonanciát.
Lépj hátra, és lélegezz mélyeket!
Szóval évente néhányszor fontos lenne kicsit hátra lépni és ránézni arra, mi most a fontos, hol van a fókusz. Mi az, amin változtatni kellene, és mi az, amit úgy szeretnénk tovább vinni, ahogy van. Hogyan érezzük magunkat akkor, amikor nem félünk magunkra szánni némi időt, pénzt, energiát? Hogyan befolyásolja ez a másokkal fenntartott kapcsolatainkat? Még az is kiderülhet (az esetek nagy többségében ki szokott derülni), hogy mások számára is akkor tudsz adni, ha magadnak már adtál, és nem üres kancsóból próbálsz töltögetni.
Ezt olvastad már? A kikapcsolódás soha ne legyen luxus!
Arról nem is beszélve, hogy – ha az eddigi megszokott stressz nem lett volna elég – immár nagyjából másfél éve egy kollektív stresszhelyzetben élünk. Igen, az is, aki állítja, hogy őt nem érdekli ez az egész cirkusz, menjen csak minden a „normális” (vagy inkább mondjuk úgy, hogy megszokott) mederben. És az is, aki szorong a naponta változó körülményektől. Ebben a helyzetben pedig még fontosabb, hogy törődj magaddal. Már csak azért is, mert a többiek nagyon ritkán teszik meg azt a szívességet, hogy helyettünk is törődnek velünk.
Testi-lelki megújulás: egyszerre vagy lépésenként?
Sokan úgy képzelik el ezt a testi-lelki megújulás dolgot, hogy időről időre muszáj kényszeresen hátat fordítani mindennek, ami „régi”, és valami nagyon szembetűnő, drasztikus változást véghez vinni – főleg mások tetszésére játszva. Pedig ez nem így működik. Amit mi a másikon drasztikus változásnak látunk (például hirtelen sokkal magabiztosabbá vált, egész más lett a külseje), annak a megalapozása már egészen biztosan folyik egy ideje. A testi-lelki megújulás nem egy-két napos projekt, sokkal inkább folyamatos újratervezés. Vagyis a legjobb, ha szeretettel, elfogadóan nézel végig magadon, úgy állapotfelmérés szinten. De ez az elfogadás ne jelentse azt, hogy „á, minek változzak, hiszen így vagyok jó”. Így vagy jó, de érezheted magad ennél jobban is!
Ezt olvastad már? Így hangold ősziesre a stílusod!
Gondold végig, milyen területeken tudnál egy-két kisebb, könnyen beilleszthető változást véghez vinni. Mi az, amit, ha felvennél a rutinodba, minden nap örömmel töltene el? Emelj át ezek közül párat a gyakorlatba, frissítésként. Ha elakadtál, kérj lelki segítséget coachtól, pszichológustól, ha nem tetszik, amit a tükörben látsz, menj el egy szín- és stílustanácsadásra (ezzel kapcsolatban tervezek még egy meglepit, stay tuned!). Néhány hét múlva pedig vedd szemügyre az eredményt, és innen indulj tovább a testi-lelki megújulás útján.
Köszönöm, ha megosztod a linket, a cikket viszont légy szíves, ne másold. Gyere beszélgetni a Zöldsaláta Facebook-oldalára vagy az Instagramra!
Ésszel, szívvel, lélekkel: Judit
Fotók: Unsplash.com