Illatok, ízek, érzelmek… amikor belekóstolsz az emlékeidbe

Érdekes beszélgetésen jártam nemrég. Egy parfümőr és egy „ginkovács” mutatkozott be, és mesélt az életútjáról. Két olyan ember, akik eredetileg egészen más pályára készültek, de az illatok és ízek szeretete új utakra vitte őket. Az este különlegessége pedig az volt, hogy bennem is illatba és ízbe komponált emlékeket sikerült felidéznie.

Az este vendégei Dr. Dámosy Bálint, az Első Magyar Gin Manufaktúra alapítója, tulajdonosa, és Bálint Csaba, a Parfums Balint Parfüm Manufaktúra alapítója, tulajdonosa voltak. Mindketten növények, fűszerek alkoholos kivonatával dolgoznak, érzelmeket felidéző, kiváltó illatokat, ízeket, illatokat állítanak elő.

Polgári pályáról az ízek világába

Érdekes párhuzam közöttük az is, hogy mindkettőjük teljesen mással foglalkozott korábban. Bálint az Opera Gin megszületése előtt és jelenleg is ügyvéd, szakterülete a pénzügyi jog. Csaba mérnöknek készült, majd vállalkozás-managementet tanult. Bálintot elkezdték érdekelni a szeszes italok, első ízben a borok. Úgy fedezte fel őket, hogy egyszer az öccsétől ajándékba kapott egy boros kurzuson való részvételt. Ezután szakmai diplomát szerzett a Wine and Spirit Education Trust (WSET) angol nyelvű tanfolyamán, sőt még egy borászat beindításán is gondolkodott, de hamar felmérte, hogy a „boros út” igencsak rögös, sok a magyar borászat és nehéz kitűnni a sorból. A boros rendezvényeken még a szakértők is mindig gin & tonic-ot ittak, így született meg benne a gondolat, hogy gint készítsen.

Illatok útján

Bálint Csaba útja a Balint Parfums létrehozásáig nagyon hasonló volt. Benne gyerekkora óta érlelődött a gondolat, hogy az illatokkal szeretne foglalkozni, bár akkor még nem tudta megfogalmazni, hogy parfümőr szeretne lenni. Az illatok iránti érdeklődése később sem enyhült. Fogalma sem volt, hogy hol, hogyan, mi módon lehet a parfümök tudományát megtanulni, csak azt tudta, hogy ez érdekli. Elment egy magyar parfümőr által tartott workshopra, elkezdett otthon kísérletezgetni, sokat olvasott. Ekkor volt már némi fogalma pár izolált természetes illatmolekula létezéséről, viszont a környezete támogató lelkesítésén túl, még maga is kételkedett benne, hogy jó parfümőr válna belőle.

Az igazi áttörést Minya Viktóriával való találkozása hozta meg, aki azt mondta, Csabában „van potenciál”. Ő bátorította, hogy próbálkozzon meg a Grasse-i iskolával (ASFO Grasse / Grasse Institute of Perfumery), higgyen magában, és valósítsa meg álmát.

Sok kísérletezés után mindketten 2018-ban jártak sikerrel: ekkor került piacra az Opera Gin, illetve Bálint Csaba első saját parfümje a BALIFLEUR. De Csaba volt az is, aki a Terra Hungaria illatcsalád egyik tagjaként képes volt illatba fogalmazni az eső utáni rétet, míg egy másik parfümben az augusztusi napsütés jelenik meg.

Ezeréves emlékek

És itt jött számomra az est csavarja. Szerintem nincs olyan betonban született panellakó, akiben az eső utáni rét illata ne idézne fel valami egészen különleges, zsigeri nosztalgiát. De nálam ugyanez van a gin esetében is. Nem vagyok nagy alkoholfogyasztó, de az egyetemi évek alatt a gin&tonic volt a jellemző italom. Azt mondjuk még sosem tudtam megfejteni, hogy én, a brutálisan édesszájú, miért kedvelem a sokszázalékos fekete csokit, a száraz bort és a gint, de majd egyszer talán ehhez is közel jutok. Egyelőre elég annyi, hogy nagyon klassz emlékek jöttek elő, hosszú, tömött sorban, és egészen különleges hangulatban távoztam az estéről.

Így hatnak az illatok és az ízek

Mindez nem véletlen: a kutatók a szaglást tartják a legősibb észlelési formának, amit egészen kezdetleges élőlények is használnak. Az illatok érzékelésének, pontosabban az illatmolekulák adta információk feldolgozásának színhelye az agyban az úgynevezett szaglóhagyma (bulbus olfactorius). Ez az agyi terület közvetlenül a memória és a térbeli tájékozódás fő központjaként számon tartott hippokampusz mellett foglal helyet. Míg azonban a látásból, hallásból és tapintásból származó információk áttételesen jutnak el az agyba, addig az illatok közvetlen ideig összeköttetésen keresztül. Így tudnak elemi, mélyen beágyazott érzéseket is előhívni a memóriából. Így lehetséges az, hogy egy parfüm illata felidézi azt, akire korábban akár évekig nem is gondoltunk – és hát, ezeket a felidézett emlékeket és érzelmeket nem is mindig tudjuk pontosan szavakba foglalni. Persze nem csak a pozitív, hanem a negatív érzelmek is felidéződnek ilyenkor. Volt már valaki ellenszenves egyszerűen azért, mert „nem bírtad a szagát”? Na, ilyenkor érdemes a megérzésre hallgatni, az nem szokott csalni.

Az ízlelés is rokon terület, ráadásul több szálon is kapcsolódik a szagláshoz. Szaglás nélkül ugyanis az ízeket sem élveznénk annyira. Az illatok mellett az ízek azok, amelyek képesek rég elfeledettnek hitt élményeket előhívni. Mint nekem, az egyetemi bulik fílingjét a gin&tonic. És hát lássuk be, ezért van az is, hogy amikor vigasztalásra van szükségünk, ölelés helyett a krémesért nyúlunk – ezt mondjuk érdemes felülírni, ha nem is könnyű.

Nektek mi a kedvenc illatotok, ízetek? Meséljetek a kommentekben, vagy a Facebookon!

Köszönöm, ha megosztod a linket, a cikket viszont légy szíves, ne másold. Gyere beszélgetni a Zöldsaláta Facebook-oldalára vagy az Instagramra!

Ésszel, szívvel, lélekkel: Judit

Fotók: Judit, Pixabay.com, Na’Pasta Bistro