És már el is érkezett a mi kis méregtelenítő – életmódváltó programunk negyedik hete. Ezen a héten az ételeink zsiradéktartalmával foglalkozunk egy kicsit. Szögezzük le mindjárt az elején: a zsírszegény étkezésre vonatkozó tanácsok egyáltalán nem haszontalanok, sőt. A teljesen zsírmentes étrend viszont, amellett, hogy gyakorlatilag lehetetlen megvalósítani, még ártalmas is. A jó minőségű zsiradékok – ne kerülgessük tovább, a növényi olajok – szükségesek a szervezetünk számára. Kellenek a hormonjainknak, az idegrendszerünknek, a szemünknek, és tele vannak antioxidánsokkal. No és azokkal a telítetlen zsírsavakkal is, amelyek több betegség megelőzésében is segítőtársaink: csökkentik a szívbetegségek kockázatát, a „rossz” koleszterin szintjét, de akár a cukorbetegségtől és a daganatoktól is óvnak. Különösen a többszörösen telítetlen zsírsavakat szeretjük. Közül az úgynevezett esszenciális zsírsavakat jószerivel kötelező is fogyasztani, hiszen ezeket a szervezet nem tudja előállítani, így a táplálékunkkal kell magunkhoz venni őket.
És hogy miért nem jó a régi jó disznózsír? Az állati zsiradékok, köztük a vaj, és a zsíros tejtermékek úgynevezett telített zsírsavakat tartalmaznak, amelyek emelik a káros koleszterin szintjét a vérben, így növelik a szív- és érrendszeri kórok kockázatát. Ugyanezért felejtős a kókusz- és a pálmazsír is, tele vannak telített zsírsavakkal.
Félreértés ne essék: ha növényi olajat használsz, akkor sem ajánlatos nyakra-főre bő zsiradékban sült ételeket tenni az asztalra. A növényi olaj ugyanis ugyanolyan kalóriadús, mint a zsír, csak egészségesebb. Ja, és még valami: nagyon klassz, ha hidegen sajtolt olajokat használsz a konyhában, de eszedbe ne jusson magas hőmérsékleten sütni bennük: ilyenkor ugyanis telítődnek a zsírsavaik, és károsabbak lesznek, mint ha telített zsírokban gazdag zsiradékot vennél elő. Sütésre-főzésre tehát inkább a finomított étolajokat válaszd (nem utolsó sorban olcsóbbak is, mintha szűz, hidegen sajtolt cuccokban sütögetnél), a hidegen sajtoltakat hagyd meg a salátákhoz. A hagyományos, minden háztartásban megtalálható naprafogó és olíva mellett viszont bátran kísérletezhetsz a különleges olajokkal a tökmagtól a dióig, a mogyorótól a szójáig, a repcétől a lenig. A szupermarketekben is egyre nagyobb belőlük a választék, én például a múltkor a Tescóban is láttam dió- és tökmagolajat. A bio- és delikátesz-üzletekben pedig egészen különleges dolgokra is ráakadhatsz. A minőségre persze figyelj oda, a salátaolaj legyen hidegen sajtolt, olívából pedig kerüld el jó messzire a sansát, teljesen értéktelen. Ha bevásárolsz egy-két egészséges salátaolajat, az még egy jó ok arra, hogy egyre több zöldséget, salátát egyél…
Még valami, amit érdemes kerülni: a transz-zsírsavak. Ezekkel főleg a készételek, kolbászfélék, és a hidrogénezett növényi olajok vannak tele: ha egy keksz vagy bármilyen más, zsiradékot tartalmazó termék címkéje utal a hidrogénezett növényi olajok jelenlétére, menekülj! A gyorséttermi ételek sok láncnál még mindig ilyen zsiradékban sülnek (bár egyre több lánc száműzi őket végre a konyhából), szóval a junk foodot se nagyon erőltesd, ha lehet.
Én ezen a héten rácuppanok az olívára, és megkóstolom a múltkori kulináris ámokfutásom (értsd: biobolti nagybevásárlás) idején beszerzett dióolajat is. Aztán majd jövök beszámolni 🙂