Előbújnak a zsírok

Előbújnak a zsírok

A múlt hét végén, amikor megírtam az egészséges növényi olajokról szóló bejegyzést, azt hittem, hogy ha valamivel, akkor ezzel a héttel nem lesz gond, hiszen a zsíros cupákokat utálom, sertészsírt nem tartok otthon (na jó, évente kábé háromszor bedobok egy zsíros deszkát, szigorúan valami metálkoncert előtt, sör kíséretében), és még a leves tetejéről is leszedem a zsírkarikákat. Aztán megnéztem kicsit közelebbről néhány kedvencemet, és estem nagyot, arcra.

Mert az még csak hagyján, hogy vajjal kenem a kenyeret (gépzsírt, azaz margarint nem igazán vagyok hajlandó fogyasztani), hiszen nem kenem centi vastagon. De az a nagy helyzet, hogy imádom a mascarponét és a francia típusú lágy sajtokat (sok-sok százalék állati zsírral), a teljes tejet (3,2 százalékkal) és a görög joghurtot (5 százalék körüli zsírtartalommal). Hoppá…

És ezen az sem sokat segít, hogy egyébként kevés olajjal sütök-főzök, a salátákra pedig némi hidegen sajtolt olívát, repcét vagy újabban dióolajat teszek (finom egyébként!). Szóval az első lépés itt az állati zsírok csökkentése, amit valamennyire elkezdtem a héten: lágy sajt helyett az esetek nagy többségében valami zsírszegényebbet vettem, a mascarponéból kevesebbet és ritkábban használtam, teljes tej helyett pedig 1,5 százalékost, görög joghurt helyett kefirt vettem. Oké, nem mondok le teljesen a kedvenceimről, de csökkentem az arányukat az étrendemben. Úgy látom, ez a téma még jócskán igényel további odafigyelést…

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .