Stílszerűen a csapból is ez folyik: igyunk sok vizet, lehetőleg napi 2-3 litert. De vajon miért kell sok vizet inni? Nos, az okokat viszonylag ritkán szokták mellékelni az utasításhoz. Vegyük hát át még egyszer!
Miért kell sok vizet inni? Mert mi magunk is vízből vagyunk!
Az emberi test több mint fele víz. Férfiaknál ez az arány nagyjából 60%, nőknél a magasabb testzsírszázalék miatt körülbelül 50%, míg csecsemőknél kb. 70%. Vagyis nagyjából igaz az az ironikus mondás, hogy alapjában véve uborkák vagyunk, némi szorongással megspékelve. Persze ez csak vicc, de az tény, hogy ha a szervezetünk egy kicsit veszít a víztartalmából, mondjuk azért, mert sokat izzadunk, de csak keveset iszunk, akkor baj van.
Az, hogy mekkora a baj, a mértéken múlik. De már az enyhe dehidratáltság is okozhat fáradtságot, koncentrációs zavart, fejfájást, izomgörcsöt. Sokan nem tudják, hogy az éhség, főként az édességvágy is lehet a dehidratáltság tünete. Ilyenkor a máj jelzi, hogy kevesli a vizet a normál működéshez. Vagyis első körben ne csokiért vagy kajáért nyúlj, hanem inkább vízért. De a száraz bőr sem mindig írható a kor számlájára, lehet, hogy csak annyit jelez, hogy nem ittál eleget.
Amikor kiszárad a szád, az már vészjel, ezt nem kellene megvárni. A gyomor- és ízületi fájdalmak, a tartós fáradtság, a rendszeres fejfájás, a székrekedés és a kevés, erős színű és szagú vizelet pedig arról árulkodhat, hogy rendszeresen nem viszel be annyi folyadékot a szervezetedbe, amennyit kellene. Ha nem hallgatsz a tested jelzéseire, akkor bágyadtság, zavarodottság, hányinger, szédülés léphet fel, súlyos esetben pedig akár infúziós folyadékpótlásra is szükség lehet (egy hányós-hasmenős vírus esetén, vagy lázas betegségnél például különösen fontos odafigyelni a kiszáradás elkerülésére, nemcsak a gyerekeknél és az idősebbeknél, hanem az életerős felnőtteknél is, nehogy kórház legyen a dolog vége). Az sem jó módszer, ha azért nem iszol, mert nem akarsz túl sokszor WC-re járni. Egyrészt a koncentrált vizelet egy idő után irritálni kezdi a hólyagot, másrészt pedig egyszerűen meg kell adni a természetnek, ami az övé. Vagyis nyugodtan hidratáld a rendszert.
Miért kell sok vizet inni? Mert ezekhez a folyamatokhoz mind szükség van rá
Az új vérsejtek képződéséhez: a vér 80%-a vízből áll, aki nem fogyaszt elég folyadékot, annak lassul a keringése, esik a vérnyomása. Vérvételkor is nehezebb rajta vénát találni (de azért ha lehet, ne csak vérvétel előtt igyál sokat).
A csontsejtek is meghálálják: bizony, még a száraznak tűnő csontokban is van víz. Az ízületek optimális működéséhez is sok vízre van szükség.
A gondolkodáshoz: az agy több, mint 75%-ban vízből áll. Ha fogy a víz, lassul a gondolkodás is. Vagyis ha nem bírsz koncentrálni a munkádra, akkor ne a kávéért nyúlj először, hanem egy pohár vízért. de ha rossz kedved van, akkor is segíthet egy jó pohár víz, mivel a dehidratáltság akár depressziós tüneteket is okozhat.
A látáshoz: a szem több, mint 90%-ban vízből áll. A számítógép előtti munka amúgy is gyakran okozza a szem kiszáradását, legalább elegendő víz fogyasztásával tegyük meg, amit lehet.
A méregtelenítéshez. Ha valakit megkérdeznek, miért kell sok vizet inni, valószínűleg első körben ezt említi, egyébként helyesen. A víz beindítja a nyirokkeringést, biztosítja a vese, a bele, a tüdő, a máj és a bőr megfelelő működését.
A gyors emésztéshez és anyagcseréhez. Ha eleget iszol, gyorsul az emésztésed, felpörög az anyagcseréd, ráadásul kevésbé leszel éhes (lásd fent). Vagyis jó eséllyel fogyni fogsz.
Mennyi az annyi?
Nem elég azt tudni, hogy miért kell sok vizet inni, az is fontos, hogy mennyit kell egy nap alatt bevinni a szervezetedbe. A mennyiség függ a testsúlytól, a külső hőmérséklettől és az aktivitástól is, de annyit tudunk, hogy egy átlagos testsúlyú ember a bőrön át és kilégzéssel napi kb. 7 dl folyadékot veszít, további 2 dl a verejték mennyisége, 1 dl a széklettel, másfél liter pedig a vizelettel távozik. Ez nagyjából 2-3 liter. Ennek egy részét persze a táplálékkal (pl. leves, saláta, magas víztartalmú gyümölcsök) is magadhoz veheted, de másfél-két litert érdemes tiszta víz formájában bevinni a szervezetedbe, ezzel nem tévedhetsz nagyot. Láz esetén, nyári melegben vagy komolyabb fizikai igénybevétel mellett ennél is nagyobb mennyiségre van szükség.
Paradox módon azonban a túl sok víz is ártalmas lehet, mivel ilyenkor felborul a szervezet víz- és elektrolit-háztartása. Ilyenkor émelygés, hányás, fejfájás, zavartság, görcsök, sőt, akár eszméletvesztés is előfordulhat. Persze nem akkor kell félned, ha két pohárral többet iszol, mint szoktál – a túlivásnak általában idétlen fogadások az előzményei (ilyet ne csinálj, légyszi, oké?) Ha hosszú távokat futsz, akkor is érdemes megbeszélni az edződdel, hogy mennyit igyál, hogy se túl sok, se túl kevés ne legyen. Normál esetben óránként egy liternél többet semmiképp se igyál, legalábbis napi több órán keresztül ne. Inkább maradj a napi körülbelül 2-3 liternél.
Ha úgy gondolod, hogy másnak is hasznára lehet a cikk, megköszönöm, ha megosztod a linket (a cikket viszont légy szíves, ne másold). A Zöldsaláta Facebook-oldalán mindig találsz valami újat, és beszélgetni is ott tudunk a cikkekről. Képes illusztrációkért pedig kövess az Instagramon!
Pingback: Te és a levendula = soha többé stressz - Zöldsaláta