Arra gondoltam, egyfajta vitamin-lexikonként összeszedegetem, hogy melyik vitamin mire jó, mit okozhat, ha hiányt szenved benne a szervezetünk, és miben találhatjuk meg őket. Elöljáróban azonban érdemes egy kicsit általánosságban is boncolgatnunk, mik is azok a vitaminok, és miért van rájuk szüksége a szervezetnek.
1911-ben egy varsói születésű biokémikus, Casimir Funk ismerte fel, hogy az élelmiszerek egyes összetevői elengedhetetlenek az egészség fenntartásához. Ezeket a latin „vita” = élet és „amin” = nitrogéntartalmú vegyület szavak összevonásával vitaminoknak nevezte el (később persze kiderült, hogy nem minden vitamin nitrogéntartalmú vegyület, de az elnevezés addigra már széles körben elterjedt).
Ahhoz, hogy egészségünk teljes legyen, ásványi anyagokra, nyomelemekre is szükségünk van. Ezek listáján olyan elemeket is felfedezhetünk, amelyeket a hétköznapokban mérgezőkként tartunk számon (egészen apró mennyiségben még higanyra vagy ólomra is szüksége van a szervezetnek), vagy nemesfémeknek tekintünk (egyre több a tudományos bizonyíték arra, hogy az ezüstnek és az aranynak szerepe van bizonyos anyagcsere-folyamatokban).
Mi történik, ha a testünk hiányt szenved ezekből a létfontosságú anyagokból? A hiány első jele lehet például az ingerültség, a koncentrációs képesség csökkenése, az alvászavar, a rossz közérzet, a depresszió, vagy az étvágytalanság. Ha a hiányállapot súlyossá válik, kialakulnak az egyes vitaminokra, nyomelemekre jellemző speciális hiánytünenetek. Az A-vitamin elégtelen bevitelénél például romlik a haj, a bőr állapota, de súlyos esetben akár farkasvakság is felléphet. A C-vitamin súlyos hiányának ismert jele a skorbut, de ha kevéssel maradunk a napi szükséglet alatt, akkor is gyengül az immunrendszer, hajlamosabbak leszünk a fertőzésekre. A magnézium hiányában izomgörcsök, ingerlékenység léphet fel, míg az elégtelen jódbevitel strumához vezethet.
Nem szabad azt gondolni, hogy a súlyos vitaminhiány állapotába csak az éhezők juthatnak el: elég egy ideig nem figyelni a táplálkozásukra, gyorsételeken vagy más egészségtelen táplálékon élni, és máris felléphet a hiányállapot. Léteznek olyan élethelyzetek is, amikor megnövekszik a vitaminigény: ilyen például a gyermekvárás, a fokozott fizikai aktivitás, a stressz, vagy a káros szenvedélyek, például a dohányzás. A helytelenül összeállított fogyókúrás étrend is vezethet a vitaminok és ásványi anyagok hiányához, az emésztőszervi betegségek egy része pedig egyes vitaminok felszívódását akadályozza.
A következőkben az egyes vitaminok lelőhelyeiről és funkcióiról írok majd.