Ha már január vége, akkor farsang, hiszen itt van a bulik, bálok, partik ideje, sőt, a közelgó Valentin-napra való tekintettel a romantikus randikat sem téveszthetjük szem elől. Ha pedig megérkezik a meghívás, akkor jön az örök kérdés: mit vegyek fel? Tovább nehezíti a helyzetet, hogy odakint latyak van, hideg van, de valahogy mégis el kell jutni a helyszínig. Persze az is megoldás lehet, ha kis zacsiban visszük magunkkal a tűsarkút, majd a tetthelyen egy laza mozdulattal belehuppanunk, de ezt én valahogy mindig olyan körülményesnek érzem, szóval inkább csak egészen indokolt esetben alkalmazom. A többi alkalomra pedig úgy öltözöm, hogy cipőm-ruhám egyaránt alkalmas legyen a közlekedésre és a bulin való részvételre. Pár ilyen szettet raktam most össze, a cipők ismét a Deichmanntól valók.
Házibuli
Na jó, nem a Sophie Marceau-féle, abból már picit kinőttünk, de bulizni bármilyen életkorban lehet. A cipő, amelyikből kiindultam, az a típus, amelyiket én Power Shoe-nak nevezek. Valamiért az a képzetem támad róla, hogy ilyet erős, dögös, az érzelmeiket is felvállalni képes csajok vesznek fel. Nem véletlenül tettem mellé, a fodros, romantikus, kicsit flamencós cuccokat, aki azt hiszi, hogy ezzel tompítottam a szett erején, az nézze meg bármelyik profi flamenco-táncost a YouTube-on, aztán vizsgálja felül az álláspontját. A Valentin-napra való tekintettel love feliratú gyűrűvel tettem még romantikusabbá az egészet.A dolog lényeges pontja, hogy a szoknya alja érjen le a cipőig, ne lógjon ki 20 centi a lábszáradból, az nem annyira dögös (na jó, a rövidebb résznél kivillanhat 🙂 )
Beszélgetős buli
Ez nálam valahogy mindig egy külön kategória a bulikon belül: van a buli, ahol beáll a táncos ereszdelahajamat, meg van a beszélgetős buli, ahol leülünk, eszünk-iszunk, és megváltjuk a világot. Ha nagyon ideális környezetbe akarnám helyezni a dolgot, akkor behavazott faház, kandalló, forralt bor, de persze akár a panelban is össze lehet hozni a dolgot, a jó társaság a lényeg. Ehhez a bulihoz az abszolút kedvenceimet választottam, az előző posztban már megmutatott gyönyörűséges bakancsot, amit a másik mániámnak engedve hosszú, nőies, alkalmi ruhához társítottam. A ruha vékony, kötött, csupa puhaság, kényelmesség, a számomra valahogy mindig meghitt képzetekhez társuló földszínekben, természetes anyagú kiegészítőkkel. Valaki gyorsan szervezzen egy beszélgetős bulit, ahová így öltözhetek 🙂
Randi
Egy kis Great Gatsby-fíling Valentin-napra nőcis, tűsarkú csizmával, csipkeharisnyával, szűk szoknyával, és a 20-as éveket idéző felsővel. Nem kell mindent kipakolni a kirakatba, mégis pasi legyen a talpán, aki leveszi rólad a szemét 🙂
Bál
Vannak olyan helyzetek, amikor királylánynak kell öltözni – én csak azt sajnálom, hogy nem gyakrabban. Ilyenkor persze kötelező a tűsarkú topánka, úgyhogy marad a háztól-házig taxi és/vagy a cipőcserés megoldás, de hát bálba általában amúgy sem BKV-val utazgat az ember. A cipőben azt bírom a legjobban, hogy többféle anyag kombinációjából készült, még szőrös része is van. Nem véletlenül választottam hozzá olyan ruhát, amelyet szintén kétféle anyagból komponáltak. A gyöngyös ékszerek igazán királylányossá teszik a szettet.
Üzleti vacsora
Vagyis bármilyen olyan alkalom, ahol klasszikus eleganciára van szükség. A blúz, az egyenes szárú nadrág, az ékszerek, a borítéktáska mind kifogástalan, mégis fellazítja egy kicsit a szettet, hogy cipőben nem ragaszkodtam a klasszikus fekete-barna vonalhoz,inkább egy sötétkék bokacipőt választottam.
