Mi van kint, és mi van bent? Avagy itt ér össze a coaching és a stílustanácsadás…

Mi van kint, és mi van bent? Avagy itt ér össze a coaching és a stílustanácsadás…

Sokszor írtam már arról, hogy a ruha jó esetben nem csak a hideg ellen véd, és a divatot tükrözi, hanem jó esetben téged is. És épp ez az a pont, ahol az önismerettel, önmegvalósítással foglalkozó coaching és a stílusod összeér. Azt hitted, ez két egymástól távol álló terület? Hát, nagyon nem!

Image courtesy of photostock/ FreeDigitalPhotos.net

Mit vettél fel ma reggel? Érthető okokból valószínűleg nem a szekrény teljes tartalmából választottál, mert az alkalom és az időjárás leszűkítette a választékot. Vagyis ha munkába indultál, akkor kiesett a nagyestélyi, és a pántos kánikulapóló, vagy legalábbis utóbbi fölé biztosan került egy kardigán is. De vajon ezen kívül mi motivált még?

A hangulatod? Magabiztosnak érezted magad, és ráerősítettél egy kis power dressing-gel, vagy inkább jobbnak láttad szürke egérnek álcázni magad, hogy ma lehetőleg minél kevesebben szúrjanak ki maguknak? Esetleg már messziről kiabált a ruhádról is, hogy „ma ne szólj hozzám, légy szíves, bal lábbal keltem fel”? Vagy megihletett a tavasz, és felvettél valami vidám virágosat? Szexis démon lettél, mert este randi? Vagy kifogástalan üzletasszony, mert tízkor fontos tárgyalás? Esetleg kényelmes, farmeros anyuka, mert játszótér a program? Kiírtad a pólódra a mottódat? Messziről felismerhető a zenei ízlésed?

Látod, mennyi lehetőség van egy egyszerű reggeli felöltözésben? És az, hogy mit hozol ki belőle, csakis tőled függ. Persze, érdemes alkalmazkodni a természetes színeidhez és az alkatodhoz, de a többi belülről, a lelkedből jön. A ruhád téged tükröz, és egyáltalán nem mindegy, mit árul el rólad. És itt van az a pont, ahol összetalálkozik a két szakterületem, a mélyebb önismerethez, önmegvalósításhoz segítő coaching, és az előnyös színeid és szabásvonalaid felismerésében segítő szín- és stílustanácsadás.

Image courtesy of Stuart Miles/ FreeDigitalPhotos.net

Coachként sokszor tapasztalom, hogy ha valaki elkezd mélyebbre ásni az önismeretben, elkezd tisztába jönni saját magával, a rejtett mozgatórugóival, és valahol változtat az életmódján, akkor ez egyszer csak látszani kezd kívül is. Ha egy területen magabiztosabban cselekszik, mer döntéseket hozni, és kiállni önmagáért, akkor ez a terület szépen húzza magával a többit is. Lehet, hogy csak annyi az első lépés, hogy az illető hetente kétszer lejár a közeli edzőterembe. Aztán elkezd változni az alakja, a testi mellett a lelki állóképessége is nő, és azon kapja magát, hogy a munkában is bátrabban viselkedik, magabiztosan kér fizetésemelést, és önérzetesen szólal fel a meetingeken. És egyszer csak egy olyan ruhát emel le az üzletben a polcról, amilyet azelőtt soha nem mert volna felvenni. Olyan színekbe öltözik, amelyeket azelőtt túl harsánynak talált, és tornacipő helyett előkerül a fiók mélyéről a tűsarkú cipő. Vagy pont fordítva: a belső bizonytalanságból fakadó mindenáron való tetszeni vágyás csökken, és az illető a mindennapi tűsarkú-miniszoknya kényszer helyett végre megenged magának egy farmert és egy sportcipőt is, csak mert aznap épp abban érzi magát a legjobban.

Ráadásul ez az út fordítva is járható. Ha megismered a számodra legelőnyösebb színeket és szabásvonalakat, és megbarátkozol velük, az az egyszerű tény, hogy tudod, hogy most jól nézel ki, szárnyakat adhat. Máris magabiztosabban húzod ki magad, és másként válaszolsz, ha valaki kóstolgatni kezd. Vagy egyszerűen csak derűsebben, jobban érzed magad a bőrödben, többet mosolyogsz, ez pedig magával hoz egy csomó jó dolgot. Annak felismerése, hogy milyen színek állnak jól, már önmagában felér egy önismereti trippel. Mert lesznek köztük olyanok, amilyeneket eddig soha nem hordtál – de vajon miért nem? És mi történik, ha egyszer mégis megpróbálod? Milyen színekhez ragaszkodtál eddig, és vajon miért?

A színtanácsadók sokszor mondják, hogy az egyes színtípusokhoz igen gyakran társulnak egyes személyiségvonások. Ez persze véletlenül sem jelenti azt, hogy mindössze 12 féle ember élne a Földön, de a tavasz típusok között valamiért tényleg több a romantikus, aki ezt hajlandó a ruháiban is hangsúlyozni, az ősz típusok narancssárgái, rozsdabarnái és mohazöldjei pedig igen gyakran jelennek meg népies, etno-stílusú ruhadarabokon…

Image courtesy of phasinphoto/ FreeDigitalPhotos.net

Elmesélem a saját történetem. Valaha régen vettem egy könyvet a színtípusokról, és mivel a nyár típushoz fényképezett lányban felfedeztem hozzám hasonló vonásokat, a tavasz típusúban meg nem, gyorsan be is tájoltam magam a nyár típushoz. Na, ez az, amit ne csináljatok utánam, a házilagos színtípus-meghatározással könnyű melléfogni, hacsak nem nagyon részletes és a kezeteket fogó útmutató alapján csináljátok (ez a könyv nem igazán volt ilyen). Lett is sok finom, hideg, pasztellszínű ruhám.

Aztán a színtanácsadói képzés elején jött a hallgatók színtípusának meghatározása. Amikor végre szakértő és a színes kendők segítségével sikerült megnézni a dolgot, szépen kiderült, hogy közöm nincs a nyár típushoz, tavasz-tél vagyok, akinek az élénk, tiszta, világos, meleg színek állnak jól. Ott álltam meglepődve. A finom pasztell-lila helyett telített, élénk színek? Zöld? Kék? Piros? Sárga? Mivaaaaan?

Persze, hogy próbálkozni kezdtem. Elkezdtem zöldet hordani, és kiderült, hogy imádom. Türkizt, azt a nagyon élénk, arcbamászó fajtát. Barackot. Sárgát. Pirosat, amit addig csak a flamenco-óráimon vettem fel, akkor is csak győzködésre. Aztán egyszer csak bevillant, hogy dehogy vagyok finom, pasztelles alkat, hát pont ilyen kontrasztos, direkt, szemtől-szemben játszó voltam én világéletemben. Nem szeretem, sosem szerettem a maszatolást, a felesleges köröket, a játszmákat, a kis női praktikákat, nekem a piros az piros, a zöld meg zöld (a krumplileves meg krumplileves, if you know what I mean). Ekkor azért ültem pár percig ledöbbenve, magamra ismerve és megvilágosodva. Azóta pedig lecseréltem a ruhatáram egy részét, imádom az élénk színeket, és alkalomadtán pólószínnel tompítom a szemkarikáimat. És tudom, hogy mindez tényleg illik hozzám.

Ha érdekel ez az utazás, keress az elérhetőségeimen, és megbeszéljük, hogy neked melyik irány volna a legmegfelelőbb!

One comment

  1. Pingback: Mi lett volna ha... Te tudod, hogy mi lett volna? - Zöldsaláta

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .