Császármorzsa Bécsből és Budapestről

Császármorzsa Bécsből és Budapestről

Azt mondják, az osztrák típusú császármorzsa Ferenc József elrontott palacsintájából nemesedett önálló édességgé. A magyar ember ezzel ellentétben grízzel készíti a „smarnit” – egy cuki budapesti vendéglátóhelyen viszont mindkettő megtalálható.

A legenda úgy tartja, hogy Sisi nem nagyon szívelte az édességeket az asztalon, hiszen legendásan ügyelt a vonalaira. Ferenc József viszont egy idő után nem bírta valami édes nélkül, leszökött a konyhára, és saját fenséges kezeivel állt neki a palacsintakészítésnek. Mivel azonban államférfinak tehetségesebb volt, mint szakácsnak, a tészta szanaszét szakadozott a serpenyőben. A császár annyira szeretett volna már egy kis édességet, hogy az egyszeri szaki mintájára azt mondta: ott egye meg a fene. Nyakon öntötte az egészet lekvárral, megszórta porcukorral, és ezzel kész is volt az új finomság, a császármorzsa.(Egy másik legenda szerint az udvari szakács újította könnyű édességként, és míg Erzsébetnek nem ízlett a finomság, Ferenc József nagyon is megkedvelte.)

Császármorzsa, Bercsényi utca 8.
A pult fölött természetesen Ferenc József

Van néhány pont, ahol felmerülnek kétségeim a legenda valóságtartalmával kapcsolatban, az viszont tény, hogy a császármorzsa nagyon finom, és nagyjából elmaradhatatlan kísérője az osztrák karácsonyi vásároknak. Ám ha az idén nem jutottál ki Bécsbe, akkor Budapesten is találkozhatsz ezzel a finomsággal. Mégpedig nem csak a palacsintatésztás osztrák, hanem a grízes magyar változattal is, amelyet annyiszor ettünk gyerekkorunkban. Ezzel kapcsolatban nincs igazán közszájon forgó legenda, az viszont kétségtelen, hogy kedvelt finomság. Mazsolával és anélkül, lekvárral – kinek nem futott még össze a nyál a szájában?

Osztrák és magyar császármorzsa is van
Osztrák verzió lekvárral és sok mazsolával

Az Allee-tól nem messze, Budán, a Bercsényi utcában van egy pici hely, ahol nagyjából művészi szintre emelik a császármorzsa műfaját. Van náluk klasszikus, osztrák verzió és grízes is, sőt, akár vegyesen, fele-fele is lehet kérni a kétfélét. Mivel a mazsola megosztó étel, itt nem alapvető tartozéka a morzsának, hanem feltétként kérhet rá, aki szereti. Lekvár terén is többféléből lehet válogatni, aki pedig inkább sósat enne, az quiche nevű sós lepénnyel és többféle (húsos és húsmentes) levessel egészítheti ki a menüt. Italként forró tea, szörpök és üdítők közül lehet válogatni.

Kovács Alexandra, aki nemrég vette át a hely üzemeltetését az alapítóktól, elmondta, hogy a legföbb szempont a korábbi, családias légkör megtartása volt. Amikor családostul teszteltük a helyet, nekem is ez tűnt fel elsőként: kedves, személyes kiszolgálás, békebeli hangulat – pont olyan, ahová nyáron éppúgy be lehet esni egy kis édességre és beszélgetésre (jó időben kerthelyiség is van), ahogy télen egy kis forró finomságra. Az ajtó és a pult fölött „FerencJóska” mosolyog, és az egész valahogy olyan bájosan monarchikus. A császármorzsa pedig szuperfinom, már csak ezért is érdemes rendszeresen visszatérni 😊

Köszönöm, ha megosztod a linket, a cikket viszont légy szíves, ne másold. Gyere beszélgetni a Zöldsaláta Facebook-oldalára vagy az Instagramra!

Idén is megnyílt a Winterwunder Mörbisch

Karácsonyvárás Burgenlandban

Ünnepi ételek, retró sütik

One comment

  1. Pingback: Karácsonyi ételek, ha még mindig nem tudod, mit főzz - Zöldsaláta

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.