Szerda este kellemes eseményre voltam hivatalos: a Bazilika szomszédságában levő Platz előtt mutatta be őszi-téli kollekcióját a Magenta. A téren egyébként is mindig nagy az élet, most pedig zsúfolásig megtelt a meghívottakkal és az utca népével. Állítólag tele volt a terep az X-faktorosokkal, nézzétek el nekem, hogy az ő irányukban egyáltalán nem vagyok tájékozott, szóval nem tudom felsorolni, kit is láthatott arrafelé az úri közönség. Keresztes Ildikót azért felismertem, ő tényleg ott volt. És Muri Enikő is, aki három számot is előadott a bemutató előtt-alatt-után. (Hozzá kapcsolódott az este legcukibb momentuma: az a három, uszkve 13 éves kamaszlány, akik teljes átéléssel énekelték mindhárom számot a színpad előtt, majd amikor Enikő eltűnt a színfalak mögött, rajongva rohantak utána, gondolom, fényképezkedni, meg autogrammért. Állati aranyos volt a háromszemélyes fanclub 😀 😀 :D.)
Nade térjünk rá a ruhákra, mert mégiscsak ez lenne az est lényege. Összefoglalva: a Magenta engem megvett kilóra. Nem szeretem azokat a bemutatókat, ahol hordhatatlan műalkotások vonulnak fel – na itt erről szó sem volt. Dankó Ágnes ruhái hordhatóak, minőségiek, letisztultak, elegánsak, nőiesek, de nem nőciskedők. (Erre viszonylag érzékenyek a szenzoraim, a nőiességet imádom, a nőcis affektálástól falnak megyek.) A színei is nekem voltak kitalálva: barnával, camellel, bézzsel, moha- és olívazölddel engem nagyjából bármikor le lehet venni a lábamról – éljen az ősz és a földszínek -, de a meggyszínt sem utasítanám vissza kapásból. Az egyszerű, kényelmes szabásvonalak, kis, elegáns csavarral szintén nekem vannak kitalálva, de ami végképp zseniális: az elegáns szabású, csipkés aljú ruha kifűzött bakanccsal (esetenként motoroscsizmával) hippisítve (meg a horgolt csipkepulcsi, ami már amúgy is hippis, szuper). Egyedül a szűk nadrág-szűk felső kombóval nem bírok megbarátkozni, nekem az már túl sok a feszesből. Érdemes megemlíteni a kiegészítőket is: a táskák szintén az eleganciát képviselik, a Moni’s ékszerei pedig épp annyira feltűnésmentesek, mégis feltűnőek, amennyire kell.
 |
| Ősszel menő lesz a csipke. Nálam már most az. |
 |
| Camel meggyszínnel, milyen jó már! És a bakancsos, elegáns díva? Nálam teljesen jó… |
 |
| Toscana-mintás, ne szeressem? |
 |
| Egyszerű szabás, pici csavarral, csizmával |
 |
| Meggyszín, csipke, szupernőies |
 |
| Na ez a királyság: csipkés aljú, rafinált ruci, bakanccsal. |
 |
| A táskák és az ékszerek is a szám íze szerint valók |
 |
| Zöldben, szexisben, szűkben. |
 |
| Erdei tündér bakancsban. Abszolút nekem való 🙂 |
 |
| Ez meg a Nagykedvenc az estéről, már megint csipke, már megint zöld és már megint bakancsos… |
 |
| Kényelmesnek tűnő kötött, szerethető |
