Ez a hét ismét szerencsésen alakult, hiszen teljesen véletlenül két szívemnek kedves koncert is erre a pár napra esett. Nekem egy jó metálkoncert kábé felér egy lelki wellness-hétvégével, pár órára kiszakadok a mindennapi magyar valóságból, és több napra előre feltöltődöm energiával. A Rhapsody, akikért Szlovákiáig mentem, ráadásul óriási kedvencem, négy éve vártam, hogy megint lássam őket. A Sonata Arctica (ez már itthon) sem különben, úgyhogy ráadásként is jött az energia bőven. És ha már így belejöttem a rokkerkedésbe, elkezdtem végre olvasni azt a Slash-életrajzot, amit úgy két éve vettem meg, és amire azóta sem jutott időm. Tanulságos, annyit mondanék. Mindenesetre szeretném olyan lazán venni a dolgokat, ahogyan ő már kamaszkorában tudta (a drogokból, piából viszont nem kérnék, köszönöm 🙂 ).
Ami a fizikai wellnesst illeti, az utazgatás miatt ezen a héten kimaradt a jóga, de mivel még soha nem kellett kétszer mondani, hogy menjek el jógázni, ezzel hosszú távon nemigen lesz gond. Nemsokára elindulok a kozmetikushoz is, hogy az arcom is kapjon egy kicsit a jóból. Amire viszont jobban kellene figyelnem, az megint visszakapcsol a zenéhez: szégyenletesen kevés új albumot hallgattam meg az utóbbi hónapokban, Úgyhogy megfogadtam, hogy ezen változtatok, minden nap teremtek magamnak időt legalább egy pár számnyi kikapcsolódásra. Szerintem ez egész jó végkövetkeztetése az elmúlt nyolc, életmódváltós hétnek 🙂