Régen volt már heti kaja, de ma olyan szép és finom, ropogós cseresznyét vettem a közelben az egyik újonnan nyílt termelői piacon (erről majd még írok), hogy egyből eszembe jutott ez a rovat. Merthogy ez a szép piros gyümölcs, amelyet a mai Törökország területén levő őshazájából a rómaiak hoztak be Európába (állítólag nem meglepő módon Lucullus figyelt fel a külhoni ínyencségre), nemcsak nagyon finom, hanem legalább olyan egészséges is.
Napi több kilót is bátran megehetünk belőle, mivel 78-82 százalékban vízből áll – nem véletlen, hogy a természetgyógyászok a vese- és vértisztító eledelek között tartják számon. A cseresznyeszárból főzött teát vesebántalmak, valamint ízületi panaszok ellenszereként ajánlják, de antocianinjai (antioxidáns hatóanyagai) révén maga a gyümölcs is képes mérsékelni a reumás panaszok, a köszvény, valamint az ízületi gyulladások tüneteit. A pattanásos bőrűek is jól teszik, ha sokat fogyasztanak belőle, mivel tisztító hatásánál fogva képes eltüntetni a kellemetlen gyulladásokat, kiütéseket.
Mint a piros színű gyümölcsökben általában, a cseresznyében is rengeteg antioxidáns hatóanyag van: a quetritin nevű flavonoidnak rákmegelőző hatást tulajdonítanak. A-, B1-, B2-, B6- és C-vitaminban különösen gazdag, de sok nátriumot, kalciumot, káliumot, magnéziumot, foszfort és vasat is tartalmaz.Vitamin- és ásványi anyag tartalmánál fogva erősíti az immunrendszert, a benne levő kalcium a csontok és fogak egészségét védi, míg a kálium a szív optimális működését segíti, valamint a normál vérnyomás és a zavartalan izomműködés fenntartását is támogatja. A szervezet felborult hormonháztartásának helyreállításában is szerepe lehet a cseresznyének, különösen a nyugodt alvást biztosító melatonin hormon termelődését képes kiegyensúlyozni. Érdemes tehát minél többet csemegézni belőle, de befőttnek eltenni sem rossz ötlet, ilyenkor csak arra figyeljünk, hogy minél kevesebb cukorral készüljön a finomság.