Akkor most jó a nyersétel-diéta vagy mégsem?

Akkor most jó a nyersétel-diéta vagy mégsem?

Ez a nyersétel-diéta régóta izgatja már a fantáziámat. Abszolút mindenevőként egyrészt el sem tudom képzelni, hogyan lehet teljesen, vagy túlnyomó többségében nyers élelmiszereken élni, másrészt nem vitatom, hogy ez az étrend vitaminokban sokkal, de sokkal gazdagabb, mint a hagyományos, agyonfőzött kajákból álló. Itt oldalt, a linklistában is van egy nyersételes blog, ahonnan néha szoktam „csemegézni”, de az, hogy teljesen áttérjek a nyersekre, tényleg nem valószínű (már csak azért sem, mert nehezen tűröm az ilyesfajta megszorításokat).

'Raw food is good food' photo (c) 2005, John Hritz - license: http://creativecommons.org/licenses/by/2.0/

Az étrend egyébként azon alapul, hogy a 47 Celsius-fok fölötti hőhatásnak kitett ételekből a hasznos tápanyagok jó része eltűnik. Ráadásként az emésztéshez szükséges enzimeket is hatástalanítja a főzés, így a főtt ételek emésztése – a rendszer hívei szerint – nehezebb, mint a nyerseké. A nyers diétában egyáltalán nincsenek állományjavítókat, színezékeket, ízfokozókat tartalmazó ételek, ami viszont egyáltalán nem káros…
De vajon mit esznek a nyershívők, ha minden főtt étel lekerül az étlapról? Egy részük 75-85 százalékban fogyaszt nyers ételeket, mások viszont teljes mértékben a nyers élelmiszerek hívei. A legtöbben vegetáriánusok vagy vegánok, az étrend jó részét a gyümölcsök, zöldségek, diófélék, magvak, zöldfűszerek teszik ki.
A dél-afrikai Fairlady magazin szeptemberi száma összeszedte a nyers étrend mellett és ellen szóló érveket: megkérdezték a nyersétel-mozgalom helyi vezetőit, két dietetikust, és a kritikus kutatókat is. Az összeállítás persze nem azért született, hogy bárkit (akár a nyersétel-diéta követőit, akár annak ellenzőit) meggyőzzön eddigi gondolkodásmódja helytelenségéről, csupán a lehetséges szempontokat világítja meg.
Igen – mondják a nyersétel-diéta hívei
Peter és Beryn Daniel, a nyersétel-diéta első számú dél-afrikai szószólói (egyébként mindketten séfek) azt állítják, hogy soha nem gondolták magukról, hogy rossz egészségi állapotban lennének – de ami a nyers ételekre való áttérésük után következett, az maga a csoda. Úgy vélik, hogy a főtt ételben nincsenek meg az optimális emésztéshez szükséges enzimek, ezért fogyasztásuk következménye nem lehet más, mint letargia, és kimerültség. A nyers ételek fogyasztása ezzel szemben látványosan növeli az életerőt, az állóképességet, erősödik tőle a haj és a köröm, fogynak a kilók, és elkerülnek a betegségek. Peter és Beryn azt mondják, hogy érzelmileg is sokkal kiegyensúlyozottabbak lettek, megszűnt az életükben az aggódás és a bizonytalanság, amelynek nyugalom, önbizalom és a világ rendjébe vetett hit vette át a helyét.
A két séf egyébként azt a tévhitet is igyekszik eloszlatni, amely szerint a nyersétel-diéta csakis reszelt répából és zellerből állna. A 47 Celsius-fokos maximum-hőmérséklet szerintük azt is jelentik, hogy télen levesek egész arzenálja várja, hogy elfogyasszák, és az aszalógépet is gyakran bevetik a különféle konyhai bravúrokhoz.
Talán – mondják a dietetikusok
A lap által megkérdezett fokvárosi dietetikus, Emily Ryan szerint a nyersétel-diéta számos aspektusa valóban nagyon egészséges. Nagyon jó ötlet például kivenni az étrendből a feldolgozott, finomított ételféleségeket, és helyettük a teljes értékű, illetve szívvédő élelmiszerekre helyezni a hangsúlyt. A dietetikus azonban arra is figyelmeztet, hogy ha nem figyelünk oda kellőképpen az étrend összeállítására, akkor bizonyos tápanyagok hiányozhatnak belőle – az állati eredetű élelmiszerek elhagyása például a B12-vitamin hiányát okozhatja. Ráadásul vannak olyan tápanyagok, mint például az erőteljes antioxidáns hatással bíró likopin, amelyek főzve jobban hasznosulnak, mint nyersen. Épp ezért jobb a főtt paradicsom (például a paradicsomszósz) a nyersnél. A főtt répa béta-karotinját is jobban feldolgozza a szervezet, mint a nyersét.
Lila Bruk, johannesburgi dietetikus is egyetért ezzel, és hozzáteszi: a nyersétel-diéta sok betegségben, például fibromyalgiában vagy reumatoid arthritiszben idézhet elő a vizsgálatok szerint javulást. Növeli viszont a csontritkulás, az amernorrhea (vagyis a menstruáció kimaradása) és a fog-erózió kockázatát.
Nem – mondják egyes kutatók
Egyes kutatók, például Ben Goldacre és John Garrow brit táplálkozástudósok azzal vágnak vissza, hogy a nyers ételek híveinek érve, miszerint az ételek hevítése eltünteti azok hasznos enzim-tartalmát, egyszerűen hamis: az emberi szervezetben ugyanis készen állnak az emésztéshez szükséges enzimek. Ráadásul az ételek enzimtartalmát a gyomorsav mindenképpen károsítja, szóval csak emiatt nem érdemes kidobni a konyhából a tűzhelyet.
Nyersétkezés kezdőknek
Peter és Beryn Daniel a nyers ételekkel való kísérletezés első lépéseként azt ajánlja: első körben 30 napra hagyjuk el a gabonakészítményeket, a tejtermékeket, a transzzsírokat és a cukrot. Emellett legyen minden nap egy étkezés fenntartva a nyers ételeknek: együnk ebédre salátát, vagy reggelire egy nyers gyümölcsből készült (tejtermékmentes) turmixot. Minden ételünk mellé kerüljön egy kevés nyers zöldség, például néhány uborkaszelet, vagy desszertként egy tálka gyümölcssaláta. (Nekem ez tetszik, ennél tovább viszont nem is mennék, és a „tiltott” ételeket is visszavenném egy idő után – de ez persze csak a saját személyes véleményem.)
A nyersétel-diétával legyenek óvatosak a terhes és szoptató anyák, a gyerekek, az idősebbek, valamint a csontritkulás kockázati csoportjaiba tartozók, illetve azok, akiknek valamilyen krónikus betegségük van. Azt pedig még a dél-afrikai nyersétel-specialista házaspár is ajánlja, hogy mielőtt bármilyen drasztikus életmódváltásra vállalkoznánk, beszéljük meg a dolgot az orvosunkkal.

További infó:
Sophia nyers ételei
Gitta nyersétel blogja
Nyersétel akadémia

2 Comments

  1. Csak egy megjegyzés: valóban készen állnak az emberi szervezetben az emésztéshez szükséges enzimek, pontosabban a szervezet elő tudja őket állítani. De ha készen megkaphatjuk az ételekkel, akkor így jobban tudunk gazdálkodni a saját enzimkészletünkkel, ami véges! Ajánlom elolvasni az Enzimtáplálkozás című művet (Dr. Edward Howell enzimkutató írta)
    A könyvben le van írva, hogy a gyomorsav miért nem teszi tönkre az ételekkel bejutó enzimeket.
    És ha valaki kíváncsi rá, hogy milyen hatással vannak rá az élő ételek, egyszerű: ki kell próbálni!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .