Gondoltad volna, hogy van Magyarországon egy olyan város, amelynek főtere maga a vallási sokszínűség (súgok: Kecskemét). Vagy hogy az ország egyik legmenőbb cukrászdáját Lajosmizsén találod? Gyere velem, mutatom a részleteket.
Kecskemét abszolút központja, a Városháza
Bács-Kiskun megye ékszerdobozát a szecesszió egyik magyarországi fővárosának tartják, nem véletlenül, hiszen lépten-nyomon a műfajra jellemző cirádákba botlik az ember. Ott van mindjárt a szecessziós stílusú Városháza a Kossuth téren: külső majolikadíszei a Zsolnay-gyárban készültek, a tetejét pedig a több mint két méter magas, egykor „táncoló vitéznek” gúnyolt szobor foglalja el. Építésekor még sokat kritizálták a helyiek, később azonban megszerették, és el is nevezték Árpádkának.
Mielőtt bemennél hallgasd meg a harangjátékot, amelyik Kodály Háry-szvitjének részleteit és a kecskeméti verbunkost játssza minden egész órakor. (Itt van nem messze a zeneoktatás nemzetközi fellegvára, a Kodály Intézet is). Bent a tavaly őszi látogatásomkor egy interaktív látogatóközpont fogadott Mikszáth két és fél méter magas Beszélő köntösével, és más városi nevezetességekkel az autógyártástól az animációs stúdióig. A Dísztermet sem érdemes kihagyni: a színes üvegablakokkal büszkélkedő teremben Székely Bertalan festményei mutatják be a magyar történelem korszakait. Ehhez azonban bejelentkezésre van szükség, további információt a kecskemetvaroshaza.hu oldalon találsz.
Csupa cirkalom
Ezzel még épp csak elkezdtük sorolni a szecessziós épületeket. A híres Cifrapalota (igen, zöld az ablaka, de maga a népdal Erdélyből származik, szóval csak távoli a rokonság), a Népbank-palota, az egykori Református Főgimnázium ma Újkollégium néven ismert épülete, vagy a Luther-palota szintén ennek a cirkalmakról híres stílusnak a képviselője, de ez a felsorolás még mindig csak vázlatos. Apropó, Luther-palota: az oldalában érdemes megkeresni egy emléktáblát, amely arról tanúskodik, hogy a 19. század első felében itt kezdte meg tanulmányait Schifferdecker Dániel tanár úr kezei alatt egy bizonyos Petrovics Sanyika, aki helyi módos gazda rokonánál kapott kosztot-kvártélyt tanulmányai idejére. Ugye sejted, ki volt a kisdiák? Segítek: később Petőfi Sándor néven lett az egyik legnagyobb magyar költő.
Nem messze pedig fővárosiként meglehetősen ismerős épület fogadott: a Katona József színház (a drámaíró szintén a város szülötte volt) mintha a budapesti Vígszínház kisebb testvére lenne. A hasonlóság nem véletlen: az akkoriban építész-sztároknak számító Ferndinand Fellner és Hermann Helmer páros típusterve mindkettő.
Kecskemét és a vallási tolerancia
A főtér és környéke arról is nevezetes, hogy nagyjából minden vallás megfér errefelé: három katolikus, egy református, egy evangélikus, egy görög-orthodox templom, és egy ma kiállítóteremként és irodaházként használt egykori zsinagóga áll itt, utóbbiban egy 15 gipszmásolatból álló Michelangelo-kiállítás is látható. De ez még nem minden: a legöregebb templomot, a Barátok templomát (más néven: Szent Miklós-templom), amelynek elődje a 14. századból származik, a 16. században egy ideig együtt használták a katolikusok és a reformátusok. De a főtéren található, nagy Öregtemplomot is érdemes megnézni, amely tűzvésznek és földrengésnek is ellenállt. (Pro tipp: ezeket az érdekességeket Kószó Ferenc helyi idegenvezető mondta el nekem. Tervezem, hogy benevezek egyik tematikus túrájára, például a város híres szerelmeiről vagy bűneseteiről szólóra is.)
Gasztrotúra Kecskemét környékén
Ha szereted a magyaros kaját, akkor Kecskemét a neked való hely. A Kecskeméti Csárda a belvárostól nagyjából 2 percre, egy 170 éves műemlék épületben, autentikus körülmények között fogad, azokkal a bizonyos ízes-fűszeres, magyaros ételekkel, és jobbnál jobb borokkal. És persze, ha már Kecskemét és barack (mert ugye, ez a kettő összetartozik), akkor ki ne hagyd a barackpálinkával nyakon öntött, lángoló, baracklekváros palacsintát (persze csak 18 éven felülieknek ajánlott, gyerekeknek marad a sima baracklekváros). Ha a városból kijjebb kalandoznál, akkor Felsőlajos környékén, Lajosmizse szomszédságában ott az Öreg Tanyacsárda, amely 2024-ben elnyerte „Az év magyaros étterme” díjat, és bekerült a Gault&Millau 2026-os étteremkalauzába. Mellette ki ne hagyd a Tanyamúzeumot, amelyben egy kicsit visszarepülhetsz az időben. A lajosmizsei Új Tanyacsárdában viszont lovasbemutató is jár a magyaros finomságok mellé.
Lajosmizse, az édességváros
És ha már Lajosmizse: tudtad, hogy ez a Kecskemét melletti település konkrétan édesség-nagyhatalom? Kezdd Rimóczi László grillázs-guru műhelyében és édességboltjában, a Rimóczi-Art-ban ahol megtudhatod, hogy először Mátyás király esküvőjén szolgáltak fel grillázstortát. Innen lett a lagzik hagyományos kelléke, amelyet összetörnek, és ahány darabra törik, annyi évig tart majd a házasság. Aki tehát hosszú közös életet szeretne, az jó nagyot üssön rá.
És akkor a fénypont édesszájúaknak: a lajosmizsei KissCuki cukrászda. Kiss Zoltán és Kisjuhász Gabriella tulajdonosok olyan remekműveket alkotnak a pék- és cukrászsütemények témakörében, hogy azt leírni sem tudom. Inkább menjetek, kóstoljatok (a Paris-Brest nevű égetett tésztás csodát különösen). Addig is, mutatom, tavaly ősszel mivel várták az újságíró-csoportot, amelyikkel felkerestem őket.
Köszönöm, ha megosztod a linket, a cikket viszont légy szíves, ne másold. Gyere beszélgetni a Zöldsaláta Facebook-oldalára vagy az Instagramra!
Ésszel, szívvel, lélekkel: Judit
Olvasd el ezt is!
Bugac nem csak a lovakról szól (de azért róluk is)