„Tessék rendesen lebarnulni, hogy mindenki lássa, merre nyaraltál” – ha annyi százasom lenne, ahányszor fiatalon ezt a mondatot hallottam, szerintem már vettem volna egy tengerparti villát. Különösen a 90-es években hangzott el ez az okos tanács kábé minden utazásomon legalább egyszer az utastársaktól a hatékony dicsekvéshez, szerencsére nem nagyon fogadtam meg. Aztán végre kiment a divatból a bronzosra égetett bőr, meg a két hét tengerparti heverés is nyaralás címén.
Ma pedig már egészen új a trend. Sokan – különösen a Z generáció tagjai – egyenesen azért (is) utaznak el, hogy nyaralás közben egy új készséget is elsajátítsanak. Sokszor írtam már, hogy az utazás az öngondoskodásnak egy különlegesen fontos formája. Többek közt azért is, mert kiemel a mindennapi rutinból, új nézőpontokat ad, akár teljesen átalakítja a gondolkodásunkat. És bár természetesen a passzív pihenésnek is megvan a helye és az ideje – az állandó, erőltetett programozás is fárasztó és kontraproduktív lehet eegy idő után -, ha a szellemi frissítést még valamilyen készségfejlesztéssel is megfejeljük, tényleg egészen kicserélődve jöhetünk haza.
A nyaralás fogalma a passzívtól az aktív pihenés felé tolódik
A Mastercard több mint 27 000 utazó bevonásával, 28 európai országban végzett reprezentatív kutatása szerint a hagyományos, pihenésre épülő „fly and flop” (repülj és pihenj) nyaralás korszakát egyre inkább felváltja az úgynevezett „skilliday”, vagyis a készségfejlesztő nyaralás Az eredmények azt mutatják, hogy az európaiak közel fele (48%) azt tervezi: következő nyaralása során valamilyen új készséget sajátít el. Több mint egyharmaduk (37%) már idén is olyan utazást foglalt, amelynek elsődleges célja egy új készség elsajátítása – legyen szó idegen nyelv tanulásáról, egy sportág megismeréséről vagy akár túlélési ismeretek megszerzéséről. A trendet a fiatalabb generációk vezetik. A 18-24 évesek 57%-a, illetve a 25-34 éves korosztály 52%-a már kifejezetten készségfejlesztő utazást tervez 2026-ra.
Az utazók többsége (51%) úgy véli, hogy az utazás sokkal tartalmasabb élménnyé válik, ha közben valami újat is tanulnak. Közel ugyanennyien (48%) gondolják azt, hogy az újonnan megszerzett tudás vagy készség értékesebb emlék, mint egy hagyományos szuvenír. Ez az attitűd jól illeszkedik ahhoz a szélesebb fogyasztói trendhez, amely szerint az emberek egyre inkább élményekre költenek tárgyak helyett.
Legyen hiteles és autentikus a nyaralás
A kutatás szerint a turisták 42%- a hajlandó többet fizetni egy olyan utazásért, amely során valamilyen új készséget sajátíthat el. A nyaralás szervezésénél szívesebben választ helyi szolgáltatókat, amelyek hiteles, autentikus élményeket kínálnak.
Natalia Lechmanova, a Mastercard Economics Institute európai vezető közgazdásza úgy fogalmazott: „A mai utazók olyan élményeket keresnek, amelyek maradandó benyomást hagynak bennük – és egyre inkább olyan készségeket is, amelyek hosszú távon velük maradnak. Legyen szó borkészítésről, famunkáról, fazekasságról vagy akár festészetről, a fogyasztók szívesen költenek olyan helyi vállalkozásoknál, amelyek egyszerre kínálnak ízelítőt a helyi kultúrából és olyan tudást, amely az utazás után is a hasznukra lehet. Mindez egy szélesebb gazdasági változást is tükröz. Az emberek egyre nagyobb értéket tulajdonítanak az élményeknek. Az élményalapú költések ellenállóbbnak bizonyultak, mint a termékekre fordított kiadások, a készségfejlesztő utazások pedig ennek a trendnek a legértékesebb szegmensét képviselik. Ezek az utak ráadásul nem kizárólag a legfelkapottabb turisztikai célpontokat érintik. Kisebb városokba, vidéki térségekbe és a kevésbé frekventált időszakokba is látogatókat vonzanak, így a turizmus gazdasági előnyei egyenletesebben oszlanak el.”
A nyelvtanulástól a főzőtanfolyamig: erről szól a fejlesztő nyaralás
Az utazás során elsajátítani kívánt készségek közül a nyelvtanulás áll az első helyen: az európaiak 30%-a szeretne annyira megtanulni egy idegen nyelvet, hogy képes legyen beszélgetni a helyiekkel. Szorosan ezt követik a gasztronómiai élményekhez kapcsolódó tanulási lehetőségek. A válaszadók 28%-a venne részt főzőtanfolyamon vagy kulináris workshopon helyi séfek vezetésével, ugyanennyien pedig arra kíváncsiak, hogyan készülnek a helyi élelmiszerek és italok – például a bor, a sajt vagy a sör.
Minden ötödik utazó (18%) szívesen sajátítana el olyan szabadtéri és túlélési készségeket, mint a vadon termő növények gyűjtése, a tájékozódás vagy a természeti körülmények között történő életben maradás, míg 14% a hagyományos kézműves mesterségek és technikák megismerését részesítené előnyben.
A 10 legnépszerűbb készség 2026-ban:
- Egy új nyelv alapvető kifejezései és társalgási szintű használata – 30%
- Gasztronómiai ismeretek és főzőworkshopok helyi séfekkel – 28%
- Élelmiszer- és italkészítés (például borkészítés, sajtkészítés vagy sörfőzés) – 28%
- Wellness és mozgásalapú tevékenységek (jóga, meditáció, tánc, harcművészetek) –
25% - Hagyományos kézműves mesterségek (fazekasság, szövés, faművesség,
textilművészet) – 24% - Kreatív művészetek (fotózás, festészet, írás) – 23%
- Sportok (például síelés, szörfözés, sziklamászás vagy túrázás) – 19%
- Szabadtéri és túlélési készségek (vadnövénygyűjtés, tájékozódás, túlélés) – 18%
- Hagyományos mesterségek és örökségvédelmi technikák – 14%
- Fenntartható életmódhoz kapcsolódó készségek (permakultúra, természetvédelem) – 13%
Országonként más az érdeklődés
Az európai utazók érdeklődése jelentősen eltér attól függően, hogy melyik országból érkeznek. A szerbek szavaznak a legnagyobb arányban a nyelvtanulásra: 45%-uk szeretne idegen nyelvet tanulni utazásai során. A románok számára a gasztronómia a legfontosabb: tízből négyen (41%) szívesen vennének részt főzőtanfolyamon vagy kulináris workshopon. A svéd utazókat leginkább az érdekli, hogyan készülnek a helyi ételek és italok: 37%-uk szeretne betekintést nyerni a kulisszák mögé.
A magyarok bő egyharmada (42%) ért egyet azzal az állítással, hogy szeret új készségeket vagy mesterségeket elsajátítani, a nyarlás ideje alatt. A magyar utazók relatív többsége (30%) a tradicionális helyi ételek készítésére kiváncsi leginkább, de viszonylag magas érdeklődést (27%) mutatnak a welness-jóga-meditáció témakör iránt is. A magyarok közül a legtöbben (59%) arra törekednek, hogy tartós emlékeket gyűjtsenek az utazás során, de kiugróan sokak számára fontos az is, hogy kijjebb tolják a saját határaikat (43%), vagy kipróbáljanak új aktivitásokat, tradíciókat vagy ételeket (33%).
A szlovének egyharmadát (35%) ugyancsak a jólléti és mozgásalapú programok – például a jóga, a meditáció vagy a tánc – vonzzák leginkább. Az olaszok közel egyharmada (31%) hagyományos kézműves mesterségeket szeretne elsajátítani, például fazekasságot, szövést vagy fafaragást. A kreatív tevékenységek iránt különösen nagy az érdeklődés Horvátországban és Szerbiában: mindkét országban a válaszadók mintegy 31%-a szeretné fejleszteni művészeti készségeit utazás közben. Az ukrán utazók bizonyultak a leginkább sportorientáltnak: több mint egynegyedük (28%) szeretne valamilyen új sport- vagy mozgásformát elsajátítani.
A hollandok és az olaszok költenek a legtöbbet a nyaralás élményeire
A Mastercard legfrissebb kutatási jelentése azt is bemutatja, hogy mely európai
nemzetiségek költenek a legtöbbet élményalapú programokra külföldi utazásaik során. Franciaországban az amszterdami Mastercard-kártyabirtokosok adják az élményköltések 9,7%-át. Az Egyesült Királyságban a Hollandiában kibocsátott Mastercard-kártyák teszik ki az élményköltések legnagyobb, 4,9%-os hányadát, míg Spanyolországban az olasz kártyabirtokosok részesedése a legmagasabb 3,1%-kal.
(A turisztikai adatok a következő kutatásból származnak:
A Mastercard kutatópartnerével, a 3Gem kutatóintézettel közösen végzett felmérést annak megismerésére, hogy mekkora az érdeklődés az utazásokhoz kapcsolódó készségfejlesztő tevékenységek iránt. Az adatfelvételre 2026 februárjában került sor. A kutatás összesen 27 000 válaszadót vizsgált az alábbi 28 országban:
Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Izrael, Lengyelország, Magyarország, Németország, Norvégia, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, Ukrajna és az Egyesült Királyság.)
Köszönöm, ha megosztod a linket, a cikket viszont légy szíves, ne másold. Gyere inkább beszélgetni a Zöldsaláta Facebook-oldalára! Az Instagram-oldalamat pedig a rendszeres self-care tippekért érdemes követned.
Ésszel, szívvel, lélekkel: Judit
Olvasd el ezt is!
Mi köze a Loctite ragasztónak a Sagrada Familia tornyához?