Előfordult már veled, hogy bár fogcsikorgatva, mégis különösebb probléma nélkül végigcsináltál egy stresszes hónapot, majd amikor végre szabadságra mehettél, azonnal kitört rajtad valamilyen betegség? Ugye nem akarod, hogy az idén is így legyen?
Mi lehet az oka? Amikor a szervezet nagyon gyorsan kerül át a stresszes állapotból a teljes nyugalomba, olyan fiziológiai változások lépnek fel benne, amelyek visszavetik az immunrendszer működését és beindítják a gyulladásos reakciókat. Így könnyebben áldozatul eshetsz a vírusoknak és a baktériumoknak.
Mi a teendő? Próbálj kicsit lassabban átesni egyik végletből a másikba, ugyanis éppúgy, mint a kimerítő edzés után, itt is elengedhetetlen a “levezetés”. A szabadság első pár napján például játssz kihívást jelentő társasjátékot, fejts keresztrejtvényt, és menj edzésre, vagyis adagolj egy kis pozitív stresszt – így az immunrendszeredet nem károsítja a túl gyors átállás.
Jó stressz – rossz stressz
A stressznek általában a negatív oldalát hangsúlyozzák, de érdemes azzal is tisztában lenni, hogy a feszültség nem csak kellemetlenségeket okozhat az életedben: pozitív fajtája inkább előre visz, mintsem megbénít. Az is stressz ugyanis, ha lelkesen rápörögsz egy feladatra, vagy teljes erőbedobással sportolsz. A feszültségnek ezzel a fajtájával érdemes megbarátkozni, sőt, kihasználni a lendületét. A negatív stresszt viszont ha lehet, ki kell küszöbölni. Lássuk, hogyan tudod őket megkülönböztetni egymástól!
Pozitív stressz
Tettekre ösztönöz
Összehozza az embereket
Segíti a fejlődést
Jót tesz az önbizalmadnak
Megoldáshoz vezet
Optimistává tesz
Az eredménye: siker
Negatív stressz
Elveszi a kedved mindentől
Eltávolítja az embereket
Hátráltatja a fejlődést
Tönkreteszi az önbizalmadat
További problémákhoz vezet
Az értékek és elvárások lejjebb adásához vezet
Az eredménye: negatív, kedvetlen hozzáállás