Szeretnél egy klassz őszi kirándulást, amelyik nem a klasszikus erdei túra? Irány Bugac, a puszta kapuja, és a történelem egyik elfeledett fejezete.
Indulásnak: Bugac és a lovak, mert őket nem lehet kihagyni a képletből
Kezdjük Bugac egy olyan arcával, amelyik valószínűleg nem okoz nagy meglepetést, és amelyik ettől függetlenül – személyesen – tuti, hogy meglepetést fog okozni. Igen, a magyaros-lovas-pusztás verzió, a Karikás Csárda és Ménes területén. Anno II. Erzsébet királynő és férje, a közismerten lórajongó Fülöp herceg is vendégeskedett is, sőt, a herceg rendszeres sportkapcsolatban állt a helyi ménesgazdákkal.
Indulásként érdemes feltölteni az akksikat finom, magyaros ételekkel, ízlés szerint borral, helyi barackpálinkával. Aztán jöhet a kocsikázás a pusztán, vagy a lovas- csikósbemutatók. Például a puszta-ötös, amelyiket először egy osztrák festő vetett vászonra. Utána találták ki a magyar csikósok, hogy ezt bizony ők megcsinálnák élőben is, és ezzel létre is jött a magyaros lovasbemutatók sztárattrakciója. Kétségtelenül látványos, ahogy a szürkemarhák hajtása is – van azért annak egy svungja, amikor megindul feléd a gulya… A Csárda mellett található az Őshonos Állatpark, ahol testközelből láthatók a magyar puszta jellegzetes állatai, például szürkemarha, rackajuh, mangalica, komondor, kuvasz és még sokan mások.
A Puszta kapuja
Bugac homokbuckáihoz és homokpusztájához hasonló természetes táj kevés van a világban. Az idén 50 éves Kiskunsági Nemzeti Park igyekszik is megőrizni ezt a természeti kincset. A Puszta Kapuja Információs Központban pedig játékos elemekkel feldobott tárlaton ismerhetjük meg ennek a tájnak az élővilágát. Innen indulnak a szakvezetéses túrák és a gyerekeknek ajánlott természetismereti foglalkozások is.
Aranymonostor: Bugac középkori arca
Ahhoz, hogy bebizonyítsam a címben írottakat, vagyis azt, hogy Bugac messze nem kizárólag a lovakról szól, az Aranymonostor Látogatóközpontba kell elzarándokolni. Itt volt ugyanis a középkor egyik nyüzsgő magyar városa, az Árpád-kori Pétermonostora. Egy virágzó regionális központ, amelyről a 2010 óta folyó ásatások nyomán azt feltételezik, hogy akár több ezer lakója is lehetett.
Az emberek a monumentális, kéttornyú, háromhajós bazilika és a hozzá kapcsolódó premontrei kolostor körül telepedtek le, és élték mindennapi életüket. Egészen addig, amíg meg nem érkezett a Tatárjárás vihara, amelyben az egész település eltűnt a föld színéről, és helyette a vész elmúltával más fontos települések törtek fel a hadiutak mellett. Az ásatást is meg lehet nézni, de maga a látogatóközpont kiállítása is elképesztően érdekes. Hogy mást ne mondjak, VR-szemüveggel utazhatsz vissza a múltba, hogy megnézd, hogyan is festhetett fénykorában ez a középkori település. A pénzérmék például élénk kereskedelmi életről tanúskodnak, de került ide velencei üvegtárgy és római zarándokjelvény is. Tárlatvezetések is vannak, töriseknek kötelező a látogatás!
Köszönöm, ha megosztod a linket, a cikket viszont légy szíves, ne másold. Gyere beszélgetni a Zöldsaláta Facebook-oldalára vagy az Instagramra!
Ésszel, szívvel, lélekkel: Judit
Olvasd el ezt is!
Egzotikus élmények Burgenlandban
Fürödjük körbe Magyarországot: Tiszakécske, Barack Thermal Resort
Pingback: Kecskemét, a szecesszió fővárosa - Zöldsaláta